35 évvel ezelőtt alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége

Szabad Demokraták Szövetsége
Fortepan / Adományozó: Philipp Tibor / Képszám: 60447

A Szabad Demokraták Szövetsége 1988. november 13-án alakult meg. A megalakulás történeti kereteit az ellenzéki önszerveződés folyamatának felgyorsulása, a késő Kádár-korszak társadalmi és politikai átalakulása, illetve a többpártrendszer feltételeinek és lehetősé­gének fokozatos létrejötte adta.

Az SZDSZ elődszervezetének tekinthető Szabad Kezdeményezések Hálózata megalakításáról szóló felhívást 1988. március 17-én adta ki a demokratikus ellenzék Beszélő című szamizdat kiadvány köré csopor­tosuló köre.

Az SZKH formálisan 1988. május 1-jén alakult meg a budapesti Hági sörözőben, mintegy kétszáz támogató jelenlétében. Május 19-én adták ki a Van kiút című nyilatkozatukat, amelyben többpártrend­szert, a polgárok számára az alkotmányban rögzített személyi és politikai jogokat, sajtószabadságot és a szovjet csapatok kivonását követelték.

A szervezeti forma kezdettől fogva vita tárgyát képezte a tagság körében

A hálózatos forma mellett érvelők úgy vélték, a Kádár-rendszer ellenzéke csak úgy lehet sikeres, ha a „másként gondolkodók” különböző csoportjai összehangoltan lépnek fel. A Szabad Kezdeményezések Hálózata ennek az összehangoltságnak biztosított volna platformot, egyfajta ernyőszervezetként tömörítve az ellenzéki szerveződéseket és a civil társadalmat.

Ezzel szemben a pártszerű működés mellett érvelők a funkci­onalitás és a politikai érdekérvényesítés hatékonyságát tartották szem előtt, és attól tartottak, hogy a politikai tér kétpólusúvá válik, amelyben az MSZMP és a Magyar Demokrata Fórum válik meghatározóvá. Az SZKH ülései gyakran váltak végeérhetetlen értelmiségi viták helyszí­névé, éles kontrasztot alkotva a pártszerűen működő MDF hatékonyságával.

Az SZKH tehát, mint a demokratikus ellenzék politikai érde­kérvényesítő szervezete saját működési formája miatt nem bizonyult életképesnek, ezért elkerülhetetlenné vált a helyzet újragondolása. A szervezeti hatékonyság prob­lémája mellett a magyar politikai élet gyors átalakulása is sürgette a cselekvést, hiszen a második lakiteleki találkozón mozgalomból szervezetté váló MDF, illetve a történelmi pártok újjászerveződése azzal a veszéllyel fenyegette a demokratikus ellenzéket, hogy kiszorul a politikai palettáról.

A Szabad Kezdeményezések Hálózata átalakításáról a közgyűlésnek kellett döntenie

Mivel a meghatározó személyiségek közül többen is – Kis János, Haraszti Miklós, Demszky Gábor, Tamás Gáspár Miklós – külföldön tartóz­kodott, a közgyűlés előkészítését jórészt Magyar Bálint, Kenedi János és Szabó Miklós végezte el.

A Magyar és Szabó által megfogalmazott, kissé eklektikus dokumentum a reformkor, a polgári radikalizmus, a szociáldemokrácia, a népi mozgalom, valamint az 1953 és 1956 közötti párt­ellenzék utódaként definiálta a nyilatkozat elfogadóit, illetve egyszerre tekintette példaadónak 1848-at, 1918-at és 1956-ot. A nyilatkozat továbbá – mintegy válaszként az MDF „sem nem kormánypárti, sem nem ellenzéki” önmeghatározására – deklarálta saját ellenzékiségét, egyszerre határozva meg helyét az ellenzéki térfélen, illetve viszonyát az MSZMP-hez.

A közgyűlés előkészítése során a Nyilatkozatot, a Kőszeg Ferenc által elkészített Alapszabály-tervezet szövegét, valamint a tisztségekre javasolt személyekre vonatkozó kérdőívet mintegy 1500 támogatónak küldték el.

A folya­matosan jelenlévő belső feszültségek miatt a szervezők attól tartottak, hogy a közgyűlés kudarcba fullad, de félelmük végül alaptalannak bizonyult: a Szabad Kezdeményezések Hálózata 1988. november 13-án, a Jurta Színházban tartott közgyűlésén mintegy ezer­százan vettek részt. Az átalakulásról szóló szavazás során láthatóvá vált, hogy a pártszerű működést támogatók jelentős többségben vannak a közgyűlés résztvevői között.

998-an szavaztak az átalakulás mellett és mindössze 80-an ellene

Az átalakulást ellenzők közül többen – mások mellett Bába Iván, Éliás Sára, Miszlivetz Ferenc és Ruttkay Levente – javasolták, hogy az új szervezet mellett működjön tovább a régi is. Ezzel létrejött a Szabad Demokraták Szövetsége, az SZKH pedig immár Hálózat néven élt tovább.

A közgyűlés döntése értelmében az SZDSZ legfőbb döntési szerve a közgyűlés, az operatív irányítás feladatait pedig a harmincöt tagú tanács és a kilenctagú ügyvivői testület látja el. Az ügyvivői testület tagjai Göncz Árpád, Iványi Gábor, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Solt Ottilia, Szabó Miklós, Szent-Iványi István és Vass István voltak.

A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulásának híre az országos sajtóban is megjelent

A Népszabadság rövid MTI közleményt átvéve adott hírt a demokratikus ellenzék új szervezetének megalakulásáról. A Magyar Hírlap rövid beszámolója már kitért a szervezeti kérdésben két táborra szakadt közgyűlés eltérő álláspontjainak rövid ismerteté­sére, illetve a frissen megalakult SZDSZ céljaira, a Magyar Nemzet pedig a közgyűlésen történtek tömör ismertetése mellett a frissen alakult SZKH szóvivőjét, Szabó Miklóst is megszólaltatta.

Forrás: kronologia-archivum.retorki.hu

79 évvel ezelőtt…