Józsefvárosban kétszáz család lakhatását sodorja veszélybe a kormány
A parlament utolsó napirendi pontként szerda délután megkezdte az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának általános vitáját
Törvényismertetésében Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a javaslat két meghatározó elemének nevezte a versenyképesség erősítését és a nemzeti szuverenitás védelmét.
Úgy fogalmazott, hogy az oktatás, a kultúra, a tudomány és az innováció szolgálja a versenyképességet és erősíti a szuverenitást, megőrzi a magyar tudást és a nemzet kulturális kincseit, valamint tovább erősíti a családokat, az embereket.
Az elmúlt években az oktatási rendszerben versenyképességi fordulat valósult meg, míg öt éve hét, mára már 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyik úgy javított a 2023. évi innovációs eredménytáblán, hogy azzal magasabb teljesítménykategóriába lépett.
Magyarország mára már a világ gyártási csúcstechnológiájának egyik fellegvára, a magyar felsőoktatás és kutatás sikere, hogy tavaly két kiváló magyar kutató kapott Nobel-díjat – fogalmazott.
A tanár- és tanítóképzés megújításának sikerei kézzelfoghatóak – jelentette ki az államtitkár
A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy megerősítse a tanári, tanítói és óvónői hivatás tekintélyét – szögezte le.
A törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvóképzéssel, valamint az azokhoz kapcsolódó továbbképzéssel – emelte ki. Az NKE fejlődése egyben Józsefváros fejlesztése is, mert nemcsak a Ludovika Akadémia történelmi épülete újult meg, hanem az Orczy-kert is – mondta.
Az előterjesztés a felsőoktatás nemzetköziesítését és a digitalizációt támogató módosításokat vezet be – mondta az államtitkár.
Hankó Balázs beszélt arról is, hogy a kabinet a mostani javaslattal lehetővé teszi több közgyűjteményi intézmény tevékenységének összehangolását. Az új intézményi formációval egységes irányítás alá kerül az ország hat meghatározó közgyűjteménye: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az Országos Széchényi Könyvtár.
Azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ képében olyan kulturális entitás születik, amely képes a híd szerepét betölteni múlt, jelen és jövő között. Úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kulcsszerepet tölthet be a közgyűjteményi rendszer modernizációjában, a magyar családok hozzáférésének elősegítésében a kulturális javakhoz, valamint a kulturális turizmus fejlesztésében.
DK: a versenyt szorítja vissza a javaslat
Barkóczi Balázs, a DK vezérszónoka annak a véleményének adott hangot, hogy a 23 törvényt módosító javaslat érdemi változtatásai „szinte csak negatív irányúak”.
Arról beszélt: miközben deklarált cél a versenyképesség erősítése és a nemzeti szuverenitás védelme, sok területen a verseny visszaszorításán alapul a törvényjavaslat, amely szerinte megfojtja a kis könyvkiadókat, ellehetetleníti a nem modellváltó egyetemeket.
A képviselő jelezte: frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot, amely szerinte nem a kívánatos átalakításokat hajtja végre a felsőoktatásban.
Arról beszélt: elfogadása esetén a módosítás úgy vonja össze a Magyar Nemzeti Múzeumot több másik múzeummal, illetve az Országos Széchényi Könyvtárral, hogy annak csak „a kormány kétségbeesett centralizálási mániája” lehet a magyarázata.
Barkóczi Balázs kijelentette azt is: érthetetlen, hogy az új formában hogyan erősíthetik egymást a közös irányítás alatt összevont múzeumok.
Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt: a kormányzat ezzel a tervezettel csak tovább növelné a már most is „szívszorító” társadalmi különbségeket a felsőoktatásban, miközben „a magyar társadalom kétharmada egyik napról a másikra él”, és egy százezer forintos rendkívüli kiadást is csak nehezen tudna kigazdálkodni.
MSZP: gyengíti az államot a közgyűjteményi központ létrehozása
Hiller István, az MSZP vezérszónoka szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ létrehozása nem egyszerű integráció, hiszen a hat közgyűjteményi intézményt nemcsak összevonják, hanem létrehoznak egy ezek feletti vezéregységet, amely mind a hat részleget irányítja majd.
Meglátása szerint gyengíti az államot és intézményesített formáját az ilyen, minisztériumon kívüli központok létrehozása. Feltette a kérdést, hogy ha igaz a sajtóban megjelent hír, amely szerint a kormány a színház- és a zeneművészet terén is hasonló központok létrehozására készül, mi ezekkel kormány célja?
A pedagógusképzéssel kapcsolatban sajátosnak nevezte, hogy az NKE-t bővítik pedagógusképzéssel, miközben attól 4,5 km-re van a magyar pedagógusképzés légnagyobb tradícióval rendelkező intézménye, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara. Meglátása szerint nem egy új intézményre kellene tízmilliárdokat költeni, hanem az 1635 óta színvonalas pedagógusképzést folytató ELTE-n dolgozó tanárok bérét kellene megemelni.
Párbeszéd: kétszáz család lakhatását sodorják veszélybe
Jámbor András, a Párbeszéd vezérszónoka arról beszélt, hogy kétszáz család – összesen ötszáz ember – lakhatását sodorja veszélybe a törvényjavaslat, akik közül sokan már negyven éve Józsefvárosban élnek. Az érintetteknek októberig kellene kiköltözniük a lakásokból, és a helyére az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképzője kerülne. Cserelakást az önkormányzatnak kell biztosítani a családok számára – közölte.
Szóvá tette, hogy az önkormányzattal semmilyen egyeztetés nem előzte meg a javaslatot.
Miért kell kisajátítani a lakásokat? Miért ilyen sürgős ez a javaslat? Miért fél évet adnak rá? Hol szerepel a javaslatban, hogy jobb körülmények közé kerülnek a lakók?
– sorolta kérdéseit.
Jámbor András szerint, bár a törvényjavaslat arról szól, hogy lesz kártalanítás, de ezeknek a lakásoknak igen csekély az értékük, azokat várhatóan áron alul veszik meg, az ellenértéke biztos nem fedezi majd a csereingatlanok értékét.
Emlékeztetett: a józsefvárosi önkormányzat elfogadott egy rehabilitációs tervet. A Dió 2030 program azért indult, hogy az érintett környéken a lakók jobb körülmények közé kerüljenek. Folyik a közbeszerzési eljárás a program keretében, a nyáron indulnának a beruházások – jelezte.
Az ellenzéki képviselő összegzése szerint a szavazásnál egyebek között arról döntenek majd, hogy bérlakásokat építenek vagy törölnek el és együttműködnek az önkormányzattal vagy áttolnak erőből egy rendelkezést, amely az önkormányzatiságot minden elemében sérti.
Jelezte, módosító javaslatot adtak be, ami kihúzná ezt a paragrafust. Kezdődjön egyeztetés, és ott találjanak mindenki számára megfelelő megoldást – szólított fel.
Jámbor András arra kérte az államtitkárt, hogy ne csak a zárszóban reagáljon az ellenzéki képviselők kérdéseire, kritikáira, hogy valódi vita alakulhasson ki a javaslatról.
LMP: nincs elég szabad bérlakás
Az utolsó vezérszónok, Csárdi Antal (LMP) azt mondta, hogy a kormányzat fel akar építeni egy elitegyetemet, annak a terhére, hogy több, mint kétszáz család „lelke ott fog meghalni”. Az utcára akarnak tenni ötszáz honfitársunkat, ötszáz magyar állampolgárt, csak azért, „hogy Önök építhessnek egy elitegyetemet” – fogalmazott.
Kijelentette, hogy a javaslatról annak készítői senkivel nem egyeztettek. Az önkormányzatnak jelenleg körülbelül harminc cserelakásnak alkalmas ingatlanja van, miközben az állam is csak mintegy 150 szabad bérlakással rendelkezik Budapesten – tette hozzá. Nincs annyi szabad bérlakás, hogy akár az állam, akár az önkormányzat elég cserelakást tudjon biztosítani – számolt az ellenzéki képviselő.
DK: az indítvány elsősorban a verseny visszaszorításáról szól
Gy. Németh Erzsébet (DK) arról beszélt, hogy a tárgyalt salátatörvényben a kultúra nagyon sok ágát központosítják. A javaslat 23 kisebb-nagyobb módosítást tartalmaz, amikben az a közös, hogy „az irány minden esetben negatív”, az indítvány elsősorban a verseny visszaszorításáról szól – tette hozzá a politikus.
Szívszorító azt látni, hogy Önöknek tényleg ennyire nem számít kétszáz család – jelentette ki.
Párbeszéd: időutazás a törvényjavaslat
Mellár Tamás (Párbeszéd) a szocialista korszakot idéző „időutazásnak” nevezte a törvénytervezetet, arról beszélve, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre tervezett elit tanárképzésnek erős ideológiai éle lesz.
A politikus szerint ehelyett a tanári és a tanszabadság biztosítására, az egyetemi oktatók bérét a legmagasabbak közé emelő fizetésrendezésre és az intézményi autonómia biztosítására volna szükség.
Van egy csomó jó tanárképző intézmény Magyarországon – jegyezte meg, hozzátéve, ezekben színvonalas elméleti és gyakorlati oktatást nyújtanak a hallgatóknak.
DK: érzékelten, embertelen a kormány
Gréczy Zsolt (DK) szerint 2024-ben olyan országban élünk, ahol egyik pillanatról a másikra kilakoltathatnak embereket. Ez nemcsak lakhatásbiztonság kérdése, hanem emberségé is. Az a kormány viselkedik ilyen érzéketlenül és embertelenül, amelynek képviselői folyamatosan keresztény értékekről beszélnek és állandóan „hányják magukra a keresztet”. Egy ilyen országban nem születnek meg a vágyott gyerekek, a középiskolás fiatalok fele pedig külföldön képzeli el a jövőjét – jelentette ki.
Államtitkári reagálás
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva kitért a Józsefvárosban megvalósult oktatási és egyéb fejlesztésekre és azt mondta, az elmúlt évtizedben Józsefváros fejlődése töretlen.
Kiemelte: a törvényjavaslat tartalmazza az értékbecslést és a kártalanítást, és azt, hogy cserelakást ajánl fel az önkormányzat az érintett családoknak. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor az államnak kell helyt állnia, függetlenül a rendelkezésre álló pufferlakás kapacitástól – hívta fel a figyelmet.
A javaslat értékelése szerint megfelelő garanciát ad arra, hogy biztosítsák mind a 200 család számára az előrelépést, a nyugodtabb, biztonságosabb megélhetési környezetet.
Kitért arra is, hogy az ellenzéki politikusok azok, akik elitképzésről beszélnek, nem a kormány. Kijelentette: az egyetemeken az oktatás és kutatás vonatkozásában teljes autonómia van.
Történtek lépések a bérek területén, de szükség van arra, hogy további lépések történjenek – derült ki szavaiból.
Beszámolt arról, hogy a hátrányos helyzetű diákok felsőoktatásba való jelentkezése a többszörösére nőtt az elmúlt években. A magyar felsőoktatás a társadalom számára próbál versenyképes diplomát biztosítani. Ugyanez igaz a szakképzésre is – húzta alá, majd szólt arról is: a felnőttképzésben csak márciusban 15 milliárd forintnyi pályázat nyílt meg a létszám növelésének elősegítésére. A közgyűjteményeket úgy kívánják megerősíteni, hogy az a hatékonyabb működést szolgálja – húzta alá, és kitért arra is, hogy védeni kell az értéket jelentő könyvellátást.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta,
a javaslattal Józsefvárost, tágabb értelemben Budapestet, de Magyarországon is nagyon sokakat magukra haragítanak
Ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új kampuszát néhány száz méterrel odébb tennék, akkor nem kellene több száz családot kilakoltatni – tette hozzá.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) megjegyezte, hogy ezek szerint van pénz az oktatásra, hiszen százmilliárdokból akar a kormány új kart létrehozni. Amikor a pedagógusok bérét kellett emelni, a kormány mégis Brüsszeltől várta a pénzt, és az egyetemi oktatók bére is megalázóan alacsony.
Hankó Balázs szerint az ellenzéki képviselők direkt hergelnek mindenkit, ahelyett hogy elolvasnák a javaslatot,
mely szerint a kisajátítás során az önkormányzatnak kell csereingatlanokat biztosítani, ha pedig az önkormányzat nem teszi ezt meg, az államnak kell helytállnia. A vonatkozó egyeztetések eddig is megtörténtek és ezután is meglesznek – mondta.
Azt is mondta, az NKE fejlesztése több mint tízéves stratégia mentén folyik, és ez a fejlesztés Józsefváros egészének fejlődését szolgálja.
Ferencz Orsolya (Fidesz) szerint a tények ismertetése helyett politikai áttematizálás zajlik
Józsefváros az elmúlt időszakban folyamatosan fejlődött, például megújult az összes park a kerületben. A Diószegi Sámuel utca rehabilitálása pedig folyamatosan napirenden volt az ott lévő házak részben felújításával, részben – ahol a felújítás nem lehetséges – bontásával és új házak építésével. A kormányzat világos koncepciót tett le az asztalra, és a Diószegi utcában élők biztosak lehetnek abban, hogy jól fognak járni azzal, ha a kormány és az NKE segítségével jutnak új ingatlanhoz, és nem bízzák magukat Pikó András VIII. kerületi polgármesterre.
Jámbor András (Párbeszéd) szerint „vissza kell menni a kályhához”, hogy normális ütemben folytassák le az egyeztetéseket, és ne október végéig kelljen kiköltöznie a lakóknak.
Hankó Balázs úgy reagált, az ellenzék a vonatkozó szabályozással és a tényekkel szemben érvel. Ez nem ad megoldási irányt – rögzítette.
A vagyon átadása mindig törvényt feltételez – fogalmazott, és kiemelte: a vonatkozó jogszabály alapján az ingatlanok értékét független értékbecslő bevonásával, piaci összehasonlítással határozzák meg. A törvényi, jogszabályi garancia és az állami felelősség egyaránt biztosított – összegzett.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt mondta, nem érti, ha világos koncepció mentén zajló fejlesztésről van szó, akkor miért nem lehetett egyeztetni az önkormányzattal. Azt sem érti, hogy miért hat hónapot adnak a kisajátításra.
Tordai Bence (Párbeszéd) rámutatott: a tárgyalt salátatörvény a felsőoktatás számos elemét érinti. Szóvá tette, hogy egyetemi szakokat szüntetett meg a kormány „a nagy szabadság és autonómia” jegyében, Magyarország legeredményesebb egyetemét pedig sikerült külföldre száműzni.
Kitért arra: az Európai Egyetemek Szövetsége által végzett legutóbbi értékelés 35 országot érintett. Magyarország azonban negatív irányban annyira kilógott a sorból, hogy be sem tették a közös értékelésbe, hanem külön értékelést adtak ki róla – mondta.
Szerinte Pikó András józsefvárosi polgármester folyamatosan célkeresztben van és a kormánypártok a kerületet politikai csatatérré változtatták. Ez a mostani merénylet a több mint 200 család ellen is jól mutatja azt a megközelítést, amit a kormány e területen képvisel. A lakhatási politika pont oda nem juttat pénzt, ahol legnagyobb szükség lenne rá – hangoztatta.
Zárszó
A hozzászólásokat követően Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára zárszavában úgy értékelt, versenyképesebb felsőoktatás, javuló eredmények, megújult magyar szakképzés és felnőttképzés jellemzi az elmúlt éveket.
A kormány, a „családok kormánya” – fogalmazott, amely a GDP 4,2 százalékát fordítja családtámogatásra, és olyan otthonfelújítási programokat indít, amely nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is biztonságot ad.
A hatékonyságot növelő közgyűjteményi központ kialakítása kulturális örökségünk megőrzését szolgálja – mondta.
Az egyetemi autonómiáról szólva úgy értékelt, az Európai Egyetemi Szövetség utolsó értékelése 2016-ra vonatkozik, 2023-ban nem úgy valósult meg a magyar egyetemek értékelése, mint a többi ország és egyetem esetén.
Amennyiben az Európai Egyetemek Szövetsége végre hajlandó lesz a valóság alapján értékelni a magyar egyetemi világot, mindenki számára egyértelművé válik, hogy egy autonómabb, versenyképesebb, a magyar gazdaság, a magyar fiatalok jövőjét szolgáló egyetemi modell indult el – mondta.
(MTI)
