Pintér Sándor: a kormány Európa legjobb egészségügyi rendszerét fogja létrehozni

Pintér
Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén az Országházban. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Januárban átlagosan 11 százalékos béremelés volt az orvosoknál, jövő márciusban pedig a szakdolgozók, szakápolók bérrendezésének második üteme következik – mondta el az Országgyűlés népjóléti bizottságának keddi ülésén a belügyminiszter.

Éves meghallgatásán Pintér Sándor emlékeztetett: jelenleg az orvosok átlagos bére 2 197 000 forint, a szakápolóké pedig 595 ezer forint. A szakápolók javadalmazásának megállapításánál az orvosokét vették alapul, annak 37 százalékában. A miniszter szavai szerint a szakápolók természetesen ennél többet is érdemelnek, de a gazdaság helyzete jelenleg ennyit tesz lehetővé.

Kitért arra is: javult a magyar egészségügy helyzete az utóbbi egy évben, amióta az ágazat feladatait a Belügyminisztérium koordinálja, a kormány Európa legjobb egészségügyi rendszerét fogja létrehozni

Arról is beszélt: az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér bevezetésével Magyarország egész Európát megelőzte. A kórházi fertőzések terén “a hetedik legjobb helyen állunk Európában”, amivel nem elégedett, azt szeretné, ha “az elsők lennénk” – fűzte hozzá.

A belügyminiszter beszámolóját éles vita előzte meg, amelynek témája a napirend volt

Selmeczi Gabriella (Fidesz) javaslatát a bizottság megszavazta, így a tagok legfeljebb háromperces időtartamban kérdezhették a tárcavezetőt, amit az ellenzéki képviselők, illetve a DK-s elnök, Varga Zoltán is többször kritizált.

Pintér Sándor felszólalásában ismertette: a jelenleg tizennégy vármegyében alkalmazott új ügyeleti rendszer eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellátás jobb, biztosabb lett, a háziorvosoknak kevesebb beteget kell ellátniuk. 

A kedvező adatok nyomán júniusra tervezik eldönteni, hogy Budapesten miképp lehet alkalmazni az új rendszert

Pintér Sándor leszögezte: a híresztelésekkel szemben nem igaz, hogy folyamatosan csökken az egészségügyben dolgozók száma.

A tárcavezető kitért a bürokrácia csökkentésére is, mint mondta, már a rendszerben vannak azok a digitális megoldások, amelyek segítségével jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnak meg az ágy mellett dolgozók, egyúttal csökken a tévedések lehetősége is. A tervek szerint ezen berendezések használatát hamarosan kiterjesztik az összes magyarországi kórház valamennyi osztályára.

A belügyminiszter az egyik legfontosabb eredménynek a hálapénz kivezetését, illetve büntethetővé tételét nevezte. Azt mondta: “a paraszolvencia egy erkölcstelen alap, arra igazságos rendszert építeni nem lehet”

 Pintér Sándor szerint félreértés az is, hogy megszüntetnék az üzemorvosi ellátást, számos területen, mint például a kórházakban, konyhákon dolgozók esetében megmaradt az eddigi gyakorlat, más helyütt azonban az állam átvállalta a kötelezettségek egy részét, amikor lehetővé tette, hogy a háziorvosok is elvégezhessék a munkával, munkavégzéssel kapcsolatos vizsgálatokat.

A népjóléti bizottság ellenzéki tagjai egyebek mellett arról is kérdezték a belügyminisztert, hogy mi lesz a pandémia miatt beszerzett, nem használt, jelenleg raktárakban tárolt lélegeztetőgépekkel.

Válaszában a tárcavezető azt mondta, senki nem tudhatta a járvány tombolásakor, hogy hány ilyen eszközre lehet szükség, a kormány álláspontja az volt, hogy Magyarországon egyetlen orvos se kerüljön olyan helyzetbe, mint például Olaszországban. A raktáron lévő lélegeztetőgépeket az egészségügyi intézményekből kikerülő, leselejtezett hasonló berendezések helyére állítják be – tette hozzá.

Pintér Sándor beszélt még egyebek mellett a védőnői rendszer átalakításáról is, mint mondta, még gyűjtik a tapasztalatokat, és ahol kell, ott finomhangolják az új módszereket. 

Beszámolója szerint a kormány jelenleg tárgyalja annak lehetőségét, hogy azoknak a szociális területen dolgozóknak a bérét, akik egészségügyi feladatokat is ellátnak, az egészségügyi szakdolgozókéhoz igazítanák, az intézkedés a következő évben várható.

MSZP: a kormány nem tudta megoldani az egészségügy problémáit

Gurmai Zita (MSZP) az Országgyűlésben napirend előtt hangsúlyozta, a kormánynak 13 év alatt sem sikerült megoldania az egészségügy problémáit, miközben a Fidesz fizetőssé tette az egészségügyet.

Tavaly a magyarok csaknem harmada járt magánorvosnál, átlagosan 137 ezer forintot költve ott, noha évi 2500 milliárd forintot fizetnek be a társadalombiztosítási kasszába is: ez a járulékfizetők átverése – fogalmazott.

Ha valaki kórházba kerül, nagy esélye van, hogy még betegebb lesz, mert tombolnak a kórházi fertőzések, ám a kormány nagyobb energiát fordít a ezek eltitkolására, mint kezelésére – értékelt, hozzátéve: több ezer dolgozó vándorolt el a magyar egészségügyből.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a baloldali kormányzat az egészségügyben privatizált, kórházakat zárt be, 16 ezer ággyal csökkentette a kapacitásokat, fizetőssé tette az egészségügyet, az orvosok és ápolók fizetését viszont csökkentették.

Ezzel szemben 2010 után 500 milliárd forintos, 91 kórházat érintő fejlesztési program indult, ráadásul évtizedes problémát kezelve megszüntették a hálapénz rendszerét, miközben a magyar orvosok már jobban keresnek olasz kollégáiknál.

A kórházi fertőzések aránya jóval alacsonyabb az európai átlagnál, és ma 4 ezerrel több orvos dolgozik Magyarországon, mint 2010-ben – emlékeztetett.

(MTI)

Vitányi István: Ki lesz a soros?