Orbán Viktor: Ukrajna gyors felvétele nem szolgálja az EU érdekét

Az előterjesztő után a miniszterelnök ismertette a kormány álláspontját az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló határozati javaslat általános vitájában, majd beszéde után vezérszónoki felszólalások következtek az Országgyűlésben szerda délelőtt.

Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét – jelentette ki a miniszterelnök

Orbán Viktor üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.

„Nem babra megy a játék”, ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja. Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább „fejjel megyünk a falnak”

– értékelt.

Emlékeztetett: Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt. Hozzátette, 1973, az EU első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai, Magyarországot is érintő bővítésnél pedig négy év telt el.

Orbán Viktor kijelentette, „a leplezetlen részrehajlás” szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, és felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe.

Az EU-nak komolyan kell vennie a szabályait – mondta el, kiemelve: ha ezeket a szabályokat az európai intézmények nem veszik komolyan, az EU „egész egyszerűen megszűnik létezni”. Ukrajna gyors csatlakozásával márpedig az uniós intézmények éppen azt fogják kérni a tagállamoktól, hogy saját szabályainkat se tartsuk be – mutatott rá.

 Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság hét konkrét feltételt támasztott Ukrajna számára ahhoz, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Ráadásul a korábbi csatlakozó országoktól eltérően Ukrajna úgy kapta meg a státuszt, hogy a feltételeket csak utólag kell teljesítenie.

Hangsúlyozta: még a „részrehajlóan működő” bizottság is azt állítja, hogy a hét feltételből csak négy teljesült. Tehát a tagjelölti státuszt sem kellett volna megadni Ukrajnának, nemhogy meg kellene kezdeni a tárgyalásokat – jelentette ki.

Az Ukrajnával folyó esetleges tárgyalás az ország európai uniós tagságáról jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni azt – mondta.

Kijelentette, jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe.

Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk. Ukrajnának ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni – tette hozzá.

Magyarország nyomás alatt áll, de nem szabad tágítani attól, hogy továbbra is az európai józan ész hangja maradjunk – jelentette ki.

Orbán Viktor azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse.

Kijelentette: Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel.

Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Ukrajna-lázban ég a brüsszeli vezetés, felelőtlen ígérgetések hangzanak el

Ukrajna-lázban ég a brüsszeli vezetés, felelőtlen ígérgetések hangzanak el, de az Európai Unió biztonsági érdekeiről és a bevándorlás okozta krízishelyzetről, a növekvő antiszemitizmusról és terrorveszélyről azonban jelenleg nincs érdemi párbeszéd – fogalmazott Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka.

Azt hangsúlyozta, objektív kritériumok alapján nem Ukrajnával kellene megkezdeni, hanem a nyugat-balkáni államokkal eredményesen lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, mert egy ilyen bővítéssel Magyarország és az Európai Unió is nyerhet.

A brüsszeli vezetés eddig semmilyen válságot nem kezelt jól – fogalmazott a képviselő, aki szerint előkészítetlen és meggondolatlan a tervezett intézkedéscsomag. Hozzátette: nem érdemekre alapuló, hanem politikai alapú bővítési javaslat született. Kitért arra is: Brüsszelben is elismerik az Ukrajna felvételével járó kockázatokat, de azt állítják, hogy ezeket vállalni kell.

Hangsúlyozta: Ukrajnában statárium van érvényben, a jogállami keretekről vagy a koppenhágai kritériumokról „még érintőlegesen sem beszélhetünk”, „Ukrajnában ma nem értelmezhető a többpárti demokrácia és a média függetlensége”, az ország a világ egyik legkorruptabb állama, ahol sorozatos támadásokat indítottak a kisebbségi jogok ellen.

DK: egyszerű propagandatermékről van szó

Arató Gergely (DK) egyszerű propagandaterméknek nevezte a kormánypárti javaslatot, ami szerinte azt szolgálja, hogy kormányoldalon újólag elmondhassák Európa-ellenes szólamaikat. Szerinte a felvetés hazug, mert úgy tesznek, mintha „az ukrán csatlakozás akár már holnap megtörténhetne”, holott az köztudottan hosszú folyamat. Példaként azt hozta fel: Törökország belépése „még a láthatáron sincs”, mivel nem teljesítik a feltételeket.

Az nem kérdés, hogy ma sem Ukrajna nem áll készen az uniós tagságra, sem az unió nem áll készen Ukrajna befogadására; így van ez minden olyan országgal, amelyik megkezdi az uniós tárgyalásokat – jelentette ki, hangsúlyozva, számos kérdést kell tisztázni az agrárium, a kohéziós alapok és a jogállamiság terén. Úgy kell tárgyalni Ukrajna csatlakozásáról, hogy tudjuk, az csak hosszabb távon következhet be – jegyezte meg.

A DK vezérszónoka szerint a csatlakozás feltételét jelentő béke Ukrajnában „akkor lesz, ha Putyin felhagy az agresszióval, és elhagyja a megszállt területeket”. Hozzátette, 2010-ben Orbán Viktor Kijevben még kiállt Ukrajna euroatlanti csatlakozása mellett, ám a miniszterelnök azóta „Magyarország jövőjét már nem Európában, hanem Putyin kanapéján képzeli el”.

Önöknek nem az ukrajnai korrupcióval van baja, önöknek az a baja, hogy Magyarországon nincs elég forrásuk a korrupcióra – címezte szavait a kormányoldalnak Arató Gergely, aki szerint a határozati javaslat elfogadása sem Magyarország, sem a magyarországi vagy a kárpátaljai emberek érdekét nem szolgálja, az uniós tárgyalások pedig azt is szolgálják, hogy a magyar kormány felléphessen például a szomszédos államban élő magyarok érdekében.

Momentum: támogatni kell a csatlakozási tárgyalás megkezdését

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint nem igaz, hogy a kormánynak fontosak lennének a kárpátaljai magyarok, mert szerinte, ha valamit tenni kell értük, akkor „gyáván elbújnak”, vagy éppen kiállnak ellenük, mint a jelenlegi vitában.

Azt mondta: magyarok is meghalnak abban a honvédő háborúban, amelyben „az önök szövetségese megöli őket”.

A kormánypárti politikusok szerinte azért jöttek be erre a vitára, „mert abban bíznak, hogy ha maguk megvétózzák Ukrajna európai uniós csatlakozását, akkor Ukrajnában belső politikai válság lesz, amibe a honvédő háborút vívó Ukrajna elnöke belebukhat, és ezzel maguk segíthetik Oroszország háborús törekvéseit, jelesül azt, hogy Ukrajnát elfoglalja”.

Emlékeztetett arra, hogy a történelemben Oroszország háromszor hozott pusztítást Magyarországra, így a magyaroknak létkérdés, hogy ez az ország ne legyen a közvetlen szomszédunk.

Kifogásolta, hogy a kormány már az elcsatolt ukrán régióban tartott népszavazást sem volt hajlandó illegitimnek minősíteni.

A vezérszónoki felszólalást folytató Tompos Márton a csatlakozási tárgyalás kezdéséről szóló uniós döntés támogatására kérte a kormányoldaltól, és erre kérte az unió vezetőit is.

Közölte: bízik abban, hogy a kárpátaljai magyarok képviselőinek kérése beépül az ukrán jogrendszerbe. Idézte kérésüket is Ukrajna uniós tagságának támogatására. Idézte az alaptörvényt is, miszerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. 

MSZP: a kormány térjen vissza korábbi álláspontjához

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka visszatérően, több alkalommal felidézte a kormányfő és politikai igazgatója tavaly nyári kijelentéseit arról, hogy támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát, az Magyarország geopolitikai, nemzetpolitikai érdeke és a kárpátaljai magyarok érdekét szolgálja.

Úgy tűnik, Orbán Viktor és politikai igazgatója szava „annyit ér, mint döglött lovon a patkó” – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a miniszterelnök szerdai felszólalásában aggodalmát fogalmazta meg amiatt, hogy nem tudni, mekkora Ukrajna területe, hány lakosa van pontosan és így mennyi pénz járna neki. 

A korábbi kijelentéseik idején tudták mekkora a szomszédos ország területe, hányan lakják és mennyi pénz járna? Mikor hazudtak, akkor vagy most, mikor csapták be az embereket? – tette fel a kérdést az MSZP-s politikus.

Harangozó Tamás a határozati javaslat azon kitételére, miszerint Ukrajna nem teljesíti a csatlakozás előfeltételeit sem, úgy reagált: „kiszólt a gödörből a luk”.

Egy olyan ország miniszterelnöke kéri számon mindezt, ahol „államvédelmi hatóságot” állítanak fel, az ÁSZ minden jogorvoslati lehetőség nélkül agyonbüntetheti az ellenzéket, ahol úgy variálják a választási rendszert, ahogy kedvük tartja és ahol már most befagyasztották a forrásokat a közös szabályozás megsértése miatt – sorolta.

A stratégiai vita szükségességéről szólva azt kérdezte, ez már az, vagy ez egy politikai cirkusz

Harangozó Tamás feltette a kérdést, kinek az érdekeit képviselik és mi az oka a viselkedésüknek? Az egyik adandó választ úgy fogalmazta meg, hogy üveggyöngyökért árulják Magyarország becsületét, a másik lehetséges magyarázat, hogy „hagymázas, revizionista álmokat kergetnek”.

A politikus az Ukrajnában zajló eseményeket úgy értékelte, olyan, mintha lassított felvételen néznék 1956-ot. Ha valaki, mi magyarok tudjuk, mi történik, ha ez az oroszok győzelmével zárul. Mikor lettek ilyen cinikusok és embertelenek? – kérdezte és aggodalmát fogalmazta meg a kárpátaljai magyar kisebbség fizikai biztonsága miatt.

Párbeszéd: politikai cirkusz a határozati javaslat

Szabó Tímea (Párbeszéd) politikai cirkusznak nevezte a határozati javaslatot, amely szerinte arról szól, hogy a kormány kiszolgálja az orosz elnök érdekeit. Abszurdnak jellemezte azt is, hogy a kormány most hirtelen nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, miközben tavaly nyáron még másképp gondolkodtak róla.

Az ellenzéki párt vezérszónoka rámutatott: egy csatlakozási tárgyalás megkezdése nem jelent semmilyen módon azonnali csatlakozást. Törökország 2005-ben úgy kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, hogy semmilyen feltételt nem teljesített, és azok tíz éven keresztül tartottak, mielőtt megszakadtak.

Ukrajna csatlakozása komoly biztonságpolitikai és geostratégiai kérdés Európának – mondta. „Azonban ha bővítjük az uniót, bővítjük a biztonságot”, és erősítjük a békét – fogalmazott Szabó Tímea.

Véleménye szerint egyetlen ember és egyetlen ország van a világon, amelyiknek nem érdeke Ukrajna európai uniós csatlakozása, az Vlagyimir Putyin és Oroszország, a kormány pedig semmi mást nem csinál, mint végrehajtja „utasításait”.

Felszólalásában arra kérte a kormányt, hogy az Európai Tanács ülésén támogassa Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

(MTI)

Agrárminiszter: veszélyeztetné az európai gazdák megélhetését Ukrajna uniós csatlakozása