Orbán Viktor az Alkotmánybíróság elnökét jelöli köztársasági elnöknek
Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón.
A Fidesz frakcióvezetője közölte: jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.
Hozzátette: azt tartják helyesnek, ha minél előbb meg tudja választani az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, ugyanakkor ennek időpontjáról egyelőre nem tud nyilatkozni, mert ez függ attól is, hogy az ellenzéki pártok állítanak-e államfőjelöltet.
Kocsis Máté azt is bejelentette, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének.
Dr. Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán
1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. 1982-ben jogi szakvizsgát tett, majd 1991-ig jogtanácsosként dolgozott. 1991 és 1996 között a Sulyok–Japport, majd 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott. Ő látta el 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét. Egészen alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt.
Beszéljen a szüleiről, a családjáról. Volt-e jogász a felmenői között?
Édesapám ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték őt az ügyvédi kamarából. Több mint tíz évig fizikai munkás volt, és csak 1957-től tudott jogtanácsosként elhelyezkedni. Édesanyám pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyám ügyvéd, sőt a házastársaik is jogi foglalkozásúak. A nővérem élelmiszeripari mérnök. Családunknak részben székesfehérvári gyökerei vannak. Kiskunfélegyházán születtem, ott is jártam általános-, majd középiskolába. Érettségit követően, mint több alkotmánybírótársam, én is Kalocsán voltam katona. A Magyar Néphadseregben eltöltött tizenegy hónapos szolgálat után Szegedre kerültem az egyetemre. Két testvérem is Szegeden végezte a jogot. Én inkább tanár akartam lenni, de apukám azt mondta, az is egy jó dolog, csak nehéz belőle megélni. Ezen elgondolkodtam, és inkább a jogot választottam. De hála a jó Istennek, úgy alakult az életem, hogy a pedagógiai hajlamomat ki tudom használni az egyetemen. Szeretek tanítani.
Jogszociológiai felmérések szerint az emberek leginkább a munkajogot és a büntetőjogot ismerik, és csak jóval kevésbé az alkotmányjogot.
Nagy tragédia, hogy az alkotmányjog nem tudott gyökeret verni a közgondolkodásban. Mint ahogy az is, hogy az egész bírói judikatúrának nem volt semmi köze az alkotmányjoghoz. Ezt a kérdést azonban az Alaptörvény megoldja. Nyilván hosszú időnek kell még eltelnie, amíg mindenki számára természetessé válik, hogy a bíróságoknak élő jogként kell alkalmazniuk az Alaptörvényt.
Eléggé rövidre nyúlt a bírósági karrierje. Miért?
A Csongrád Megyei Bíróságon voltam bírósági fogalmazó egészen a jogi szakvizsgáig, 1982-ig. Akkor Kun László, a bíróság elnöke, aki a szakmához nem igazán értett, inkább politikai érdekek vezérelték, közölte, hogy kineveznek büntetőbírónak, ha belépek az MSZMP-be. Azt válaszoltam, hogy köszönöm szépen, de nem akarok büntetőbíró lenni. Erre azt mondta, akkor menjek el a megyéből is, mert üldöznie kell. Megígérte, ha elmegyek, nem nyúlnak utánam. 1956 óta ugyanis még senki nem hagyta ott a bíróságot, én voltam az első.
Nagyon sötét történet.
Elmentem Kiskunfélegyházára a termelőszövetkezetbe jogtanácsosnak. Továbbra is Szegeden éltem, onnan jártam vissza a szülővárosomba. Érdekes kérdésekkel foglalkozhattam a tsz-ben, például hozzánk tartozott a bugaci puszta idegenforgalma is. A parasztemberektől nagyon sokat tanultam, mert ők mindig a valóság talaján állnak, azt figyelik, mit hoz a jövő, hiszen abból élnek. Ehhez sok hitre van szükség. Ha ma valamit elvetek, azt majd le fogom aratni, vagy ha enni adok a jószágnak, azt le tudom vágni. Nagyon sok pozitív vonása volt ezeknek a szövetkezeteknek, amiket sajnos a falu, a magyar vidék elveszített a rendszerváltás után.
Az alkotmánybírák között is gyakori a vita, a véleménykülönbség. Egy alkotmánybíró ugyanúgy fel tudja akasztani a világnézetét egy vállfára, mint a talárját?
Ha ezt megtenné, akkor azzal elveszítené azt a lényegét, ami őt valójában emberré teszi. És ez szerintem nem csak alkotmánybírókra, hanem bármilyen beosztású emberre is igaz. Az ember attól ember, hogy van egy világszemlélete.
Forrás: jogiforum.hu
Orbán Viktor: az európai parlamenti választást meg tudjuk és meg is fogjuk nyerni
