De, hol legyen a végleges atomtemető?

A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló határozati javaslat tárgyalásával folytatta munkáját a parlament kedden délután.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat általános vitájában elmondta: a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló Euratom tanácsi irányelv előírja a tagállami nemzeti keretrendszer létrehozását és rendszeres felülvizsgálatát.

Hangsúlyozta: az atomerőművek az Európai Unió által is elismerten tiszta energiát termelnek, így működésük nélkülözhetetlen a klímavédelmi célok teljesüléséhez.

Rámutatott: Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét a karbonsemleges nukleáris energia adja. A paksi atomerőmű évente 14 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesít, és ez jelentősen hozzájárul a zöld átálláshoz, a karbonsemlegesség 2050-re kitűzött céljának eléréséhez. 

Megjegyezte: Paks II. megépülése esetén további 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátásától fog mentesíteni. 

Steiner Attila jelezte, hogy az atomenergiáról szóló törvény előírja, a nemzeti politika ötévenkénti felülvizsgálatát. A következő felülvizsgálat 2025-ben lenne esedékes, a soron kívüli módosítást a paksi atomerőmű tavaly év végén elfogadott további üzemidő-hosszabbítása indokolja. 

A módosítást indokolja továbbá, hogy az Országos Atomenergia Hivatal engedélyt adott a Paks II. atomerőmű blokkjainak létesítésére a paksi telephelyen, valamint át kell vezetni a nemzeti politikába azt is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2022 év elejétől önálló szabályozó szerv, kiegészítve a jogállására vonatkozó rendelkezésekkel és jogalkotási feladataival.

A nemzeti keretrendszer továbbá kiegészül a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló létesítésével  kapcsolatos feladatokkal.

Fidesz: a javaslat célja az energiaellátás biztonságának megőrzése

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy az orosz-ukrán háború veszélybe sodorta az energiaellátás biztonságát is, továbbá számolni kell a világ geopolitikai átrendeződésével, a nagyhatalmi versengés új korszakával, valamint az éghajlatváltozás hatásaival is.

A kormány ebben a helyzetben is nagy hangsúlyt fektet az energiaellátás biztonságára, a megfizethető energiaárakra és a rezsicsökkentésre. A javaslat legfontosabb eleme, hogy továbbra is megmaradjon az energiaellátás biztonsága és a háztartások, valamint az ipar szereplői a lehető legkedvezőbb feltételekkel juthassanak hozzá az energiához. 

Kiemelte: Magyarországon a villamosenergia-előállítás 65 százaléka már karbonsemleges, ami 80 százalékban az atomenergiának köszönhető. A paksi blokkok 90-91 százalékos kihasználtsággal működnek.

Az atomerőművek teljes életciklusra vetített környezeti lábnyoma nem nagyobb a többi karbonsemleges technológiáinál, ráadásul a nukleáris reaktorok a legjobb eredményeket hozzák azon a téren is, hogy mennyi termőföldet kell feláldozni egy megawattnyi energia előállításához – tette hozzá.

Bánki Erik kiemelte azt is: Magyarország energiabiztoságához és energiaszuverenitásához elengedhetetlen Paks II. megépítése.

Fontosnak nevezte az ideológiai megközelítés helyett a szakmai érveket, hangsúlyozva, hogy a vállalt klímacélok teljesítéséhez mindenképp szükséges a nukleáris energiatermelés felpörgetése.

Jobbik: támogatható az előterjesztés

Balassa Péter, a Jobbik vezérszónoka jelezte: bizonyos észrevételek mellett támogathatónak tartják a javaslatot. A politikus hangsúlyozta: az atomenergia használatánál a legfontosabb szempont a biztonság a teljes életciklus során, azaz a kiégett üzemanyag kezelése esetén is. 

Felvetette: a módosítás egyik oka, hogy az Országos Atomenergia Hivatal „lényegesen megváltozott státuszát” a szövegen át kell vezetni, majd azt hangsúlyozta, a paksi atomerőmű „kiválthatatlan” beruházás.

Balassa Péter kiemelte a villamosenergia-ellátás biztosítása, az alacsony ár nemzeti érdek, ez viszont csak a nukleáris erőművi kapacitás fenntartása esetén biztosítható. A képviselő arra is kitért: a paksi erőmű léte, működése ténykérdés, a kiégett fűtőanyag kezelése mindnyájunk, a magyar társadalom érdeke.

KDNP: óriási dolog a paksi bővítés

Vejkey Imre (KDNP) azt hangsúlyozta: Magyarország tiszta energiaellátása szempontjából óriási dolog, hogy a paksi bővítés immáron nem a papírmunkáról, hanem az építésről szól, így biztonsággal állítható, hogy a 2030-as évek elején az új erőműblokkok megkezdhetik az energiatermelést.

Hozzátette: ez Európa legnagyobb nukleáris projektje, nemzetközi együttműködésben, hiszen számos állam cége, köztük közel száz magyar vállalkozása is részt vesz a projektben.

A paksi beruházás nyomán hazánk továbbra is a világ azon húsz országa között tud majd maradni, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan növelik a gazdasági teljesítményüket. Az új blokkokkal ugyanis évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását váltják ki, ami háromszorosa annak, mint amit a magyarországi erdők el tudnak nyelni évente – fogalmazott.

Vejkey Imre arról is szólt: az európai energiaellátás válságának egyik fő oka az, hogy Brüsszelben „az ügyet súlyosan átpolitizálták és átideologizálták”. Hozzátette: a kormány úgy gondolja, kötelezettsége az ország energiaellátásának biztosítása, és ennek része, hogy csökkentsük kitettségünket a nemzetközi energiapiacok felé.

Szavai szerint a nemzeti érdek azt kívánja, hogy növeljük a nukleárisenergia-kapacitásainkat, ehhez viszont újabb atomerőművi blokkokat kell építenünk.

Párbeszéd: a javaslat annak beismerése, hogy a kormány tévedett

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka Jávor Benedeknek, a párt EP-listavezetőjének véleményét idézve arról beszélt: a javaslattal a kormány beismeri, hogy tévedett, és most kénytelen megtenni azt, amit a Párbeszéd orosz-ukrán háború kitörése óta szorgalmaz, azaz, hogy függetlenítse a paksi atomerőművet „a háborús agresszortól”.

A Párbeszéd nevében üdvözölte az orosz függőségről való leválást a nukleáris energia tekintetében, ugyanakkor szerinte érthetetlen, mi szükség volt az elmúlt közel másfél évtized „zsákutcás, elhibázott katasztrofális eredményű energetikai ámokfutására”. Ennek felfoghatatlan költségeit és kárait a magyar társadalom kell, hogy viselje – hangsúlyozta.

Szerinte a javaslattal a kormány elismeri a Paks II. projekt végét is, a szankció alá kerülő orosz nukleáris ipar ugyanis nem csak fűtőelemet nem tud majd Magyarországra szállítani, de atomerőművet sem fog tudni építeni. 

Tordai Bence azt mondta: elvárják a kormánytól, hogy ismerje be eddigi energiapolitikája kudarcát, az orosz függőségről való elkerülhetetlen leválást pedig az atomenergia mellett terjessze ki a fosszilis energiahordozókra is.

A nukleáris hulladék tárolásával kapcsolatban arra is kitért: kormány a mostani javaslatban nem csak azt árulta el, hogy még évtizedekig tart a megfelelő helyszín megtalálása valahol Baranyában, hanem azt is, hogy Pécset és az ott élőket továbbra sem akarja megkérdezni a projektről. Szerinte addig trükköznének a beruházás hatásterületével, amíg meg nem tudnak rajzolni egy olyan vonalat, ami Pécset elkerüli. Közölte: a Párbeszéd ezért benyújt egy módosító javaslatot, amely a hatásterületet kiterjesztené Pécs közigazgatási területére is. Szerinte ez a minimum, amivel a pécsieknek tartozik a fideszes többség, ha már úgy akarnak dönteni, hogy a végleges tárolást Pécs mellett kell megoldani.

LMP: a kormány a Nyugat-Mecsek helyett keressen alternatív helyszínt az atomtemetőnek! 

Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka a kormány, a kormánypárti képviselők, valamint a Jobbik és a Párbeszéd álláspontját is bírálta a nukleáris hulladék tárolásával kapcsolatos vitában, hangsúlyozva, hogy ő elsősorban Pécs és Baranya érdekeit képviseli. Bírálta Bánki Erik baranyai fideszes politikust, amiért támogatja a baranyai atomtemető ötletét, megdöbbenésének adott hangot, hogy a Jobbik megszavazná a javaslatot, és visszautasította a Párbeszéd javaslatát is, amely a beruházás hatásterületét kiterjesztené Pécsre is.

Hangsúlyozta: sehol nincs arra példa a világon, hogy egy nagyvárosi agglomerációhoz ennyire közel akarnának atomtemetőt megépíteni. Jelezte azt is: Pécs és térsége nem támogatja, hogy a nukleáris hulladék tárolása a közelükben valósuljon meg, és Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben ígéretet is tett arra a pécsieknek, hogy belegyezésük nélkül semmilyen nukleáris objektum megépítése nem történhet meg.

Ennek ellenére a kormány azóta is önti a milliárdokat baranyai telephelykutatásra, miközben pontosan tudja, hogy térségben élők szavának kell döntenie az ügyben – hangsúlyozta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy bár geológiai szempontból sok másik hely is alkalmas lenne atomtemetőnek, sehol máshol nem folyik telepehelykutatás, csak a Nyugat-Mecsekben.

Arra szólította fel a kormányt, keressenek alternatív helyszínt a nukleáris hulladék tárolására.

Vitalij Poljanyint nevezték ki a Paks II. Atomerőmű építési projekt igazgatójának 

A Roszatom Vitalij Poljanyint nevete ki a Paks II. Atomerőmű építési projekt igazgatójának november 20-tól – közölte az orosz atomenergetikai konszern kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az eddigi igazgatóhoz, Alekszandr Mertenhez tartoznak továbbra is a stratégiai ügyek, beleértve a projektet érintő politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálását.

Az új vezető fogja irányítani az új atomerőművi blokkok építését, az építéshez szükséges anyagok és berendezések valamint a terv- és kivitelezési dokumentáció biztosítását – írják a közleményben.

Vitalij Poljanyin kinevezése előtt a Belorusz Atomerőmű építési projektigazgatója volt, az atomerőmű 2023. november elején kezdte meg a kereskedelmi üzemet.

A Paks II. Atomerőmű projekt a 2014. január 14-én megkötött orosz-magyar kormányközi egyezmény, és az új erőmű építését célzó három szerződés alapján valósul meg. A Paks II. Atomerőmű építésére vonatkozó létesítési engedélyt 2022 augusztusában adta ki a magyar nukleáris hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal. A két VVER-1200 típusú, 3+ generációs blokkal felszerelt Paks II. Atomerőmű kulcsrakészen fog megépülni.

A Paks II. Atomerőmű az első orosz projekt az Európai Unió területén. Oroszországban már sikeresen üzemel négy VVER-1200 típusú blokk, valamint két ugyanilyen típusú Belaruszban. A Roszatom állami konszern megrendelésállománya 10 országban 33 blokkra terjed ki – közölte a Roszatom.

Forrás: MTI

Korrupciós rekord, hogy Mészáros Lőrinc a 4-es metrónál is drágábban építhet 7 km vasutat