Brüsszel politikai okból szándékosan kárt okoz a magyar egyetemistáknak

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszel politikai okból szándékosan kárt okoz a magyar egyetemistáknak, hiszen „jogtalanul, minden jogalapot nélkülöző módon” zárja ki őket a Horizont és az Erasmus programokból.

A tárcavezető jelezte, hogy az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat azt tartalmazza, amelyet egy évvel ezelőtt megküldtek Brüsszelnek, de nem kaptak rá értékelhető választ.

Később arról beszélt: Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal van vitája a kérdésben, hanem az egyetemek autonóm szenátusával, éppen ezért hat egyetemnek van folyamatban pere Brüsszellel szemben.

Hankó Balázs hosszasan sorolta a brüsszeli kifogásokat, amelyeket részben teljesített is a kormány – például az összeférhetetlenség kérdésében – de hangsúlyozta: két „diktátumot” nem tud elfogadni a kormány. Azt, hogy zárják ki az egyetemi rektorokat és az egyetemi tanárokat a kuratóriumokból, továbbá annak sem adnak helyet, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg azt, hogy kik kerüljenek a magyar egyetemek fenntartó testületeibe – mutatott rá.

A magyar egyetemek színvonaláról szólva a miniszter jelezte, hogy míg öt éve 7 két éve 9 most 12 egyetem van a világ legjobb öt százalékában, a Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékában helyezkedik el, és a világ legjobb ezer egyeteme közül hét magyar is van. Mindez azt mutatja, hogy van fejlődés a magyar egyetemeknél – jelentette ki más nemzetközi rangsor eredményeit is ismertetve.

Hankó Balázs arról is beszélt: a magyar kormány az Erasmus és a Horizont programokból való jogtalan kizárásra reagálva elindította a Pannónia Programot, amelynek részeként a világ vezető egyetemeire juthatnak el a Magyarországon tanuló diákok. 

A modellváltó intézményeknek 4045 nemzetközi együttműködése született az elmúlt időszakban, az Egyesült Államokban 62, az Egyesült Királyságban 50, Japánban 43, Dél-Koreával 40 egyetemi együttműködés él.

A Pannónia Programban jelenleg 800-an vannak külföldön, jövő év első félévében minimum 3000 diák jut a világ legjobb egyetemeire, ami több, mint az Erasmus programban volt – mondta.

Kutatási területen pedig a HU-rizont program nyolcmilliárd forintos keretére 114 pályázat érkezett – tette hozzá.

Hankó Balázs felszólalása végén jelezte: a törvényt függő hatállyal léptetik hatályba, akkor, ha a brüsszeli bürokraták visszaengedik a magyar egyetemistákat és kutatókat „jogos jussukhoz”, az Erasmus és a Horizont projektekhez.

Fidesz: a magyar egyetemek a nyugatiak komoly versenytásaivá váltak

Pósán László (Fidesz) arról beszélt, hogy a magyar hallgatók kétharmada a világ élvonalába tartozó egyetemeken tanul

Hozzátette, Magyarországon kívül egyetlen európai ország sem mondhatja el magáról, hogy hallgatóinak kétharmada a világ legjobb öt százalékához tartozó intézményekben tanul.

Kiemelte, hogy ezek az egyetemek a szenátus szándéka alapján döntöttek a modellváltás mellett. Ennek következtében jelentősen nőtt az intézmények autonómiája és gazdálkodási jogköre, egyszerűbbé váltak a döntéshozatali mechanizmusok, rugalmasabban kezelik a munkaerőpiaci igényeket, rugalmasan alakíthatják a képzéseiket, önállóan gazdálkodhatnak bevételeikkel és alakíthatják a bérstruktúrát – sorolta a vezérszónok.

A változásnak köszönhetően a magyar felsőoktatásban egy párját ritkító sikerességi fordulat következett be – jelentette ki. Néhány év leforgása alatt a magyar egyetemek a nyugatiak komoly versenytásaivá váltak, komoly konkurenciát teremtettek és komoly vonzerővel rendelkeznek – mondta Pósán László.

A hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége jelentősen nőtt, ezzel együtt nyugati egyetemeké pedig stagnált vagy csökkent. Erre a nem várt helyzetre Brüsszel úgy reagált, hogy diszkriminatív intézkedésekkel sújtotta a magyar felsőoktatási intézményeket és hallgatókat, blokkolta a modellváltó egyetemek részvételét az uniós finanszírozású programokban és jelentős károkat okozott a magyar intézményeknek – fogalmazott a képviselő.

Ha Brüsszelnek valóban összeférhetetlenségi aggályai vannak és nem a magyar konkurencia visszaszorítására törekszik, akkor nem sújtaná válogatás és mérlegelés nélkül a hazai modellváltó egyetemeket – érvelt a vezérszónok.

Végül Pósán László azt mondta, hogy a tárgyalt törvényjavaslat alapján Brüsszelnek meg kell szüntetnie a 21 alapítványi fenntartású egyetem kizárását az Erasmus és a Horizont programokból.

A DK nem támogatja a javaslatot

Földi Judit (DK) emlékeztetett, hogy a parlament 2021-ben fogadta el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt. Az a jogszabály azonban nem állta ki az idő próbáját, többször is módosította az Országgyűlés, de a problémák ettől nem szűntek meg – tette hozzá.

A létrehozott alapítványok névleg a kormánytól függetlenül látnak el kulturális, oktatási feladatokat, azonban kuratóriumaikban döntő részben a kormányhoz hű személyek kerültek – közölte.

Az EU pénzügyminiszterei 2022 decemberében fagyasztották be a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó támogatások csaknem egyharmadát, és ezzel együtt utasításba adták, hogy az EU nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal – hívta fel a figyelmet. Kijelentette, hogy a közérdekű vagyonkezelői formában működő 21 felsőoktatási intézmény „azért került célkeresztbe”, mert a modelljük nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését.

A DK nem támogatja az alapítványi kiszervezést és a modellváltást, ezért a törvényjavaslatot sem – foglalta össze véleményét.

KDNP: sok dologban sikerült előrelépni az elmúlt években

Nacsa Lőrinc (KDNP) Földi Judit szavaira reagálva azt mondta, hogy magyar országgyűlési képviselőkként azt kellene nézniük, hogy mi jó a magyar hallgatóknak, egyetemeknek és felsőoktatási rendszernek.

A felszólaló leszögezte, hogy Magyarországon nincs jogállamisági probléma.

A képviselő hangsúlyozta, hogy rengeteg munka van még hátra a felsőoktatásban, de nagyon sok dologban sikerült előre lépni az elmúlt években.

Megkérdezte a DK-s képviselőt, hogy egyetért-e azzal, hogy azért büntessék a magyar hallgatókat, mert Brüsszelnek politikai baja van a magyar kormánnyal? Az a problémájuk, hogy nem szálltunk be a háborúba, nem töröljük el a gyermekvédelmi törvényt és kerítést építettünk a déli határon – érvelt.

Nacsa Lőrinc kijelentette, megoldást keresnek, szeretnének megállapodni Brüsszellel, de nem minden áron.

MSZP: elsietett volt az alapítványi rendszer kialakítása

Egy szakmai törvényről beszélünk és egy politikai problémával állunk szemben – kezdte felszólalását Hiller István (MSZP), hangsúlyozva, ráadásul nem belpolitikai, hanem a kormány és Brüsszel közötti vitáról van szó.

Annak a véleményének adott hangot, hogy túl gyorsan, nem kellőképpen átgondolt módon hajtották végre az alapítványi rendszerbe szervezést, nem téve különbséget a szak- és a tudományegyetemek között.

Szerinte utóbbiak alapítványi formába tételével meg kellett volna várni szakegyetemek esetében képződő „tapasztalat-együttest”, ami legalább 2-3 évnyi várakozást jelentett volna. Így viszont intézményen belül kettőztek meg szervezeteket, nehézkesebbé vált a döntéshozatal.

Hangsúlyozta: az állami vagy az alapítványi fenntartás „önmagában nem garancia a jó működésre”, az intézményi szenátusok pedig az alapítványi formába alakítással a 40-70 százalékos béremelésre és az összesen 1050 milliárd forintos forrásátadásra mondtak igent.

Feltette a kérdést: ha elismerjük, hogy a törvényjavaslat célja nem a szervezet átalakítása, hanem az Európai Unióval folytatott vita rendezése, mekkora esélye van a probléma megoldására, illetve van-e olyan uniós tagállam, amelyik az alapítványi rendszerrel kapcsolatban a magyar álláspontot osztja.

Jobbik: nem az alapítványi formával, hanem a megvalósítással van baj

Nem az alapítványi formával, hanem a megvalósítással van baj – hangsúlyozta Brenner Koloman (Jobbik), aki arról beszélt: miközben a most módosítani kívánt jogszabály elfogadásakor a történelmi léptékű fejlesztések és a korszerű képzés megteremtésével érvelt az akkori szakminiszter, „a magyar oktatótársaim a vesztesei lettek ennek az átalakításnak”.

A képviselő szerint nem az átalakítás, hanem annak a magyar egyetemi világ autonómiáját sértő módja volt „az ördögtől való”.

Szerintem teljesen egyértelmű volt kezdettől fogva, hogy itt nagyon komoly problémák lesznek – jegyezte meg, majd arról beszélt: uniós nyomásra kezdik kiemelni a jogszabályból „a legkirívóbb elemeket”, először a minisztereket és az államtitkárokat véve ki a kuratóriumból, „rosszízű kupeckodással”.

Brenner Koloman szerint aki belülről ismeri a magyar egyetemi világot, az tudja, hogy nem a modellváltás, hanem évtizedes munka eredménye, hogy egyes egyetemek nemzetközi összehasonlításban is jól teljesítenek. A helyzet megoldásának első pontjaként a nagy tudományegyetemek azonnali állami kézbe vételét nevezte a Jobbik vezérszónoka.

Hangsúlyozta: valós választ kellene kapni arra, hogy a módosítás elfogadásával valóban megkapják-e a visszatartott uniós forrásokat a magyar hallgatók, oktatók.

Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy Brüsszel végül nem fogja ideadni ezeket a forrásokat, mert „nem a megegyezés a cél, hanem a vitának a végtelenségig való elnyújtása”.

Szerinte az ország jelenlegi pénzügyi állapotában nincs mód arra, hogy magyar költségvetési pénzből megoldják a helyzetet, de felvetette, hogy az amúgy beérkezett uniós forrásokat mégiscsak erre a célra „forgassák be”.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter zárszavában az elhangzott kiritkákra reagálva jelezte, az, hogy az egyetemek saját maguk rendelkezhetnek a vagyontárgyakkal, amelyeket az új modell biztosított nekik.

Arra képviselői megállapításra, hogy a Pannónia Program kudarcos, a miniszter úgy reagált: míg az egyetemistákat érintő Erasmus plus programban 5400-an vettek részt évente, addig a Pannonia Programban az első és a második félévben is 3-3 ezer, összesen tehát 6 ezer egyetemista vesz részt. A Pannónia Programban továbbá magasabbak a biztosított ösztöndíjak mint az Erasmus Programban, és szemben az Erasmussal, a Pannónia Program biztosítja a kreditek elismerését is.

Az egyetemek versenyképességére vonatkozó kritikára reagálva Hankó Balázs hangsúlyozta: a magyar egyetemek tényszerűen előreléptek, a nemzetközi publikációk 30 százalékkal, a Q1-es tehát legrangosabb publikációk pedig 10 százalékkal emelkedtek.

(MTI)