Brit vezérkari főnök: a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal
Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal – hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.
Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat.
A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak.
Radakin nem említett konkrét példákat.
Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy a világ a hidegháború vége óta „teljes kört írt le, és a háború utáni időszak után ismét a háború előtti időszak felé vette az irányt”.
Shapps hozzátette: ha a brit fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, „hogy elrettentsék Moszkvát vagy Pekinget az agressziótól, akkor nem kis háborúra, hanem komoly háborúra kell számítani”.
Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán tartott beszédében leszögezte: szeretné megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.
„Szeretném határozottan visszautasítani az utóbbi időszak szenzációhajhász szalagcímeit: nem állunk a háború küszöbén Oroszországgal, nem készül senki lerohanni bennünket, és a védelmi minisztériumban sem beszél senki a sorozás bevezetéséről”
– fogalmazott.
A tengernagy hangsúlyozta: abban az elméleti esetben is, ha Oroszország NATO-területre hatolna be, elsöprő erejű válaszban lenne része.
Az atlanti szövetség légiereje háromszorosan múlja felül az orosz légierőt, és konfliktus esetén rövid idő alatt légifölénybe kerülne
A NATO haditengerészetének négyszer annyi hajója és háromszor annyi tengeralattjárója van, mint Oroszországnak, és „felgöngyölítené” az orosz hadiflottát a Barents-tengeren és a balti térségben – fogalmazott beszédében a brit vezérkari főnök.
Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy „Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan”.
Sir Tony Radakin elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország csaknem háromezer harckocsit, 1500 tüzérségi eszközt és több mint ötezer páncélozott harcjárművet vesztett.
Ahhoz, hogy 2-5 éven belül reális veszélyt jelentsen a NATO keleti szárnyára, Oroszországnak mindezt pótolnia kellene, újból fel kellene töltenie hosszú hatótávolságú rakétáinak és tüzérségi lövedékeinek készleteit, és mindeközben ki kellene hátrálnia az elhúzódó és nehéz ukrajnai háborúból – hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.
Párizs szerint a nyugati csapatok jelenléte nem lépné át „a hadviselés küszöbét”
A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené „a hadviselés küszöbének” átlépését – mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni a hadban álló országba.
Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak „új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására” – erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy „fegyverek előállítása ukrán területen”.
„Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, egyértelművé téve, hogy nem az orosz erőkkel szemben közvetlenül harcoló csapatokról lenne szó.
„A valóságban nem merül fel a csapatok küldésének kérdése (…) Az ukránok csak a kötelezettségvállalásaink betartását kérik tőlünk” – hangsúlyozta a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben a kormányhoz intézett azonnali kérdések órájában, miután az államfő előző esti kijelentése heves ellenzéki tiltakozást váltott ki.
„Nagyon világosnak és tisztánlátónak kell lennünk: az Ukrajna feletti orosz győzelem komolyan veszélyeztetné a biztonságunkat és Európa biztonságát”
– hívta fel a figyelmet Séjourné.
„Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Emmanuel Macron hétfő este a kijevi vezetés támogatására a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt.
„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön”
– tette hozzá a francia elnök.
Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint „Emmanuel Macron újabb lépést tett a hadviselés felé, amely egzisztenciális veszélyt jelent 70 millió francia számára”.
„Azt mondják, hogy ez az emberiség érdeke. De mi az az isteni jog, ami Franciaországot a világ minden igaz ügyének katonájává tette, miközben az egyetlen létező világbirodalom, az Egyesült Államok sem hajlandó rá?” – mondta ironikusan az ellenzéki politikus a Nemzetgyűlésben.
Válaszában Gabriel Attal miniszterelnök azzal vádolta meg Marine Le Pent, hogy „megmutatta az igazi arcát”
A kormányfő úgy vélte, hogy „amikor olyan oknyomozásokat olvasunk”, mint amilyenek december 30-án jelentek meg a The Washington Post című amerikai lapban, amely azzal vádolta a Nemzeti Tömörülést, hogy az Ukrajna támogatását gyengítő kapcsolatok fűzik Moszkvához, „el kell gondolkodni azon, hogy vajon Vlagyimir Putyin csapatai nincsenek-e már a hazánkban” – fogalmazott Gabriel Attal. „Önről és a csapatairól beszélek, Le Pen asszony” – tette hozzá a kormányfő Marine Le Penhez intézve szavait.
„Ha annak idején hallgattunk volna Önre, nem támogattuk volna az ukránokat ezzel az agresszióval szemben” – emlékeztetett a miniszterelnök.
„Ha megnézzük az Önök álláspontját, a jelenlegit és a korábbit, Önök az Oroszországgal való katonai szövetséget védték még akár két évvel ezelőtt is, ez szerepelt az ön elnökválasztási programjában”
– hangsúlyozta Gabriel Attal.
„Ha önt választották volna meg 2022-ben, most Oroszországnak szállítanánk fegyvert az ukránok eltiprására, ez az igazság” – mondta a miniszterelnök Marine Le Pennek.
(MTI)
