A magyar „sportirányítás” teljesen elszakadt a valóságtól
Schmidt Ádám sportállamtitkár szerint Európán belül Magyarországon sportolhatnak a legolcsóbban a gyerekek köszönhetően annak, hogy országunk vezetése továbbra is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli a sportot.
Történelmi pillanat volt, hogy először ült egy asztalnál a jelenlegi 6 sportköztestület elnöke
Schmidt Ádám: „A sportirányítás részéről továbbra is szorosan együttműködünk a szervezetekkel és bevonjuk őket a sporttal kapcsolatos legfontosabb döntések előkészítésébe.”
A facebookon fizetett hirdetésként megjelent bejegyzéshez rengeteg hozzászólás érkezett, többek között a sportélet mindennapjaiban évtizedek óta tevékenykedő szakemberektől.
József Nagy: A magyar „sportirányítás” teljesen elszakadt a valóságtól
„Magyarországon ugyanis „szegregált” sportfinanszírozás működik. Ezt úgy értem, hogy bizonyos „kiemelt” sportágakat érdemtelenül extra támogatással finanszíroznak, másokat az edzők elkötelezettségére és a szülők sokszor erőn feletti támogatására hagynak. Vidéki kis sportegyesületembe-utánpótlás válogatottakat nevelve-saját autómmal-saját költségen- szedem össze a sportolóimat (ebben szülők is segítenek) , miközben látjuk, hogy a „fociklubok” autói házhoz mennek a sportolókért. Egyesületünk 400000 Ft állami támogatást kap, miközben „csak” az edzőtermünk rezsije évi 800 ezer Ft. Sportolóink versenyeztetését egyesületünk nem tudja fedezni, a szülőknek-főleg válogatott sportolóinknak- évi 5-700 ezer Ft-ba kerül, hogy VÁLOGATOTT SPORTOLÓKAT ADJON A MAGYAR NEMZETNEK. Mindezek után mondja a képen is látható „magyar sportirányítás”, hogy SPORTOLÓ NEMZET vagyunk !!!???….nem teszik hozz, hogy a „szülők áldozatos odaadásának köszönhetően.” (Borsodi Judo SE)
Harangvölgyi András: Az a kérdés, hogy a „nép” bejegyzéseit nézi e valaki illetékes ezen az oldalon
„Egyáltalán van e halvány remény, hogy az évtizedek óta betonozott sportvezetők továbbra is egymás között hozzák meg döntéseiket, vagy érdekli őket a a valóság is , vagy csak a régi idők hangulatában csak az olimpiai érmek számának függvényében áltatják magukat, hogy „sportoló nemzet vagyunk”. Valóságban „élsportoló „nemzet vagyunk. Az úgynevezett” látványsportok” irreális Tao-s támogatása, és az ezen sportágakhoz irányított állami szponzorok koncepciója, teljesen tévút. Erre bizonyíték ezeknek a „látványsportoknak” a látványos leszereplése a párizsi olimpián. Eközben a legnépszerűbb szabadidősportok, melyeket több millióan űznek, semmilyen támogatást nem kapnak. Amíg ez a szemlélet nem változik ne csodálkozzunk, ha minden harmadik gyerek tornából felmentett, és az államnak horribilis pénzeket kell egészségügyre költenie. Ahelyett ,hogy a szabadidő sportolás kiemelt támogatásával milliárdokat spórolnánk az egészségügynek. Nagy érdeklődéssel várom, hogy az illusztris sportvezetők közül foglalkozik e valaki ezzel egyáltalán?” (Balaton-felvidéki Kerékpáros Egyesület)
