A jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását
A jövő évi lengyel költségvetésben egyelőre nem biztosítják a közmédia finanszírozását, az csak a jelenlegi helyzet „javítása” után lesz lehetséges – jelentette ki Donald Tusk új lengyel kormányfő keddi varsói sajtóértekezletén.
Andrzej Duda elnök hangsúlyozta: alkotmány megkerülésével nem szabad változtatni a közmédia helyzetén
Tusk a 2024-es költségvetési tervezetről szóló kormányülést követően tartott sajtókonferenciát.
„Egy olyan közmédia, mint amilyen most van, egyáltalán nem érdemli meg, hogy az adófizetők zsebéből finanszírozzák” – fogalmazott Tusk újságírói kérdésre válaszolva. „Készen állunk arra, hogy a közmédiát esetleg a helyzet javítása után támogassuk” – jelentette ki, hozzátéve: a jövő évi költségvetésben egyelőre semmilyen eszközöket nem különítenek el a közmédia működtetésére.
Arra vonatkozóan, hogy a szejm kedden napirendre tűzi a lengyel közszolgálati televíziót, rádiót és a PAP hírügynökséget érintő határozatot, Tusk elmondta: a dokumentum „az első lépést jelenti a közmédia javításához”. Bejelentette: a parlamenti többség olyan törvényeket készít majd elő, amelyek „visszaállítják a közmédia elemi semlegességét”.
A Polgári Koalícióból, a Lengyel Parasztpártból, a Lengyelország 2050 pártból, valamint az Új Baloldal nevű frakcióból álló többségi parlamenti koalíció képviselői által kedden benyújtott határozat-tervezet szerint a szejm arra szólítja fel az állami kincstárat képviselő illetékes szerveket, hogy „javító intézkedéseket” foganatosítsanak a közmédiával szemben.
A szejm arra kötelezi önmagát, hogy haladéktalanul elindítja „a lengyel alkotmánnyal összhangban lévő állapot tartós visszaállítását biztosító” törvényhozói munkát.
A határozat előterjesztői szerint a 2015 őszétől múlt hétig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) nem hajtotta végre a lengyel alkotmánybíróság 2016 decemberében hozott döntését, amely részben alkotmányellenesnek minősítette a 2016 elején hatályba lépett médiatörvény azon előírásait, amelyek értelmében az országos rádió- és televízió-tanácstól (KRRiT) elvonták azt a jogot, hogy a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP vezetőit kinevezze.
A közmédia az idei októberi parlamenti választások után is „az előző kormánytábor érdekében kampányol (…), néha agresszív módon támadja a jelenlegi kormányt (…) teljesen meghamisított valóságképet mutatva be a társadalomnak” – áll a határozatban.
Andrzej Duda államfő kedd délután levelet intézett Szymon Holowniához, a szejm elnökéhez, melyben – utalva a határozat tervezetére – aláhúzta: nem vonja kétségbe a parlamenti többség jogát a jogi rendszer módosításához, „a politikai cél azonban nem igazolhatja az alkotmányos és törvényi szabályok megsértését vagy megkerülését”.
A bejelentett, közmédiát érintő módosításoknak „tekintettel kell lenniük a demokratikus normákra, és csak az alkotmányban megszabott módon lehet őket foganatosítani” – hangsúlyozta Duda.
Holownia kedd reggeli sajtóértekezletén aláhúzta: a határozat nem törvényerejű, csak „megfogalmazza a (2016-ben felállított) Nemzeti Médiatanácsot (RMN) érintő kétségek lényegét”.
Lukasz Schreiber, a PiS képviselője újságíróknak mondta el, hogy a parlamenti többség a közmédia ügyében „határozat útján próbálja előkészíteni törvényellenes lépéseit”. Egy határozattal azonban „nem lehet megkérdőjelezni a törvényeket és az alkotmányt” – húzta alá Schreiber.
A határozattervezetre reagálva, a PAP hírügynökség arra szólította fel a szejmet, hagyjon fel jó hírnevének megsértésével
A hivatalos felhívásban rámutattak: a parlamenti határozat szövege egy újságcikkre támaszkodik, az azt korábban megjelentető, sajtókiadással foglalkozó cég ellen a PAP személyiségi jogok megsértése miatt korábban pert is indított.
Hangsúlyozták: a PAP tényeket közvetít, politikailag független, nem terjeszt propagandát, és nem támogat konkrét politikai pártokat.
A lengyel közmédiát jelenleg az RMN felügyeli, a KRRiT továbbra is működik, a szólásszabadság érvényesülése felett őrködik.
(MTI)
Donald Tusk: Lengyelország visszanyeri vezető szerepét az Európai Unióban
