Magyarország mégis támogatja Mark Ruttét a NATO élére való megválasztásában?

Mark Rutte
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Mark Rutte holland kormányfő tárgyalásuk előtt az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozóján Brüsszelben. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem születetett politikai megállapodás az uniós intézmények – az Európai Tanács, az Európai Bizottság – vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek a személyéről – tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedd hajnalban.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor arra kérdésére válaszolva, hogy kész-e támogatni Ursula von der Leyent az Európai Bizottság második elnöki ciklusára, azt mondta: „teljesen biztos abban”, hogy a tagállami vezetők a lehető legrövidebb időn belül megállapodásra jutnak az új bizottsági elnök személyéről. A német kancellár fontosnak nevezte, hogy gyorsan döntés szülessen, mert – mint kiemelte – „nehéz időket élünk”, és fontos tudni, mit tartogat a jövő Európa számára.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök megerősítette: António Costa volt portugál miniszterelnök jó jelölt lenne az Európai Tanács vezetésére.

Simon Harris ír miniszterelnök azt mondta, „valószínűleg kialakulóban van konszenzus” arról, hogy Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke. Véleménye szerint azonban a hétfői munkavacsorán nem születik végleges döntés a kérdésben. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy június végéig végső döntés születhet.

„Nem hiszem, hogy az ír állampolgárok vagy az európai állampolgárok hálásak lennének, ha a politikusok itt, Brüsszelben heteken át arról beszélnének, hogy ki milyen szerepet fog betölteni, amikor annyi sürgető kérdés van európai és globális szinten”

– fogalmazott.

Peter Pellegrini szlovák elnök, aki Robert Fico miniszterelnök helyett vesz részt az Európai Tanács munkavacsoráján, azt mondta, „nagyon óvatosnak kell lenni” azzal kapcsolatban, hogy ki fogja képviselni az Európai Uniót a nemzetközi színtéren.

„Olyan emberre van szükségünk, aki képes úrrá lenni a jelenlegi, óriási feszültségekkel teli helyzeten”

– fogalmazott.

Roberta Metsola, a leköszönő Európai Parlament elnöke bejelentette: szeretné, ha újabb két és fél évre az Európai Parlament elnökévé választanák az EP július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén.

Roberta Metsola
Roberta Metsola

Charles Michel az éjszakába nyúló megbeszélés végén újságíróknak nyilatkozva közölte: noha megállapodás nem született az uniós csúcsvezetők személyéről, a soron kívüli munkavacsora jó alkalom volt a véleménycserére, az európai parlamenti választások eredményének áttekintésére és a tagállami vezetők hivatalos, jövő hét második felére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának előkészítésére.

Az informális találkozó célja nem az, hogy döntés szülessen a vezető pozíciókról, hanem az, hogy „mélyreható eszmecserét” folytasson a jelöltekről – mondta.

Az Európai Tanács elnöke kiemelte: a következő héten további egyeztetésekre lesz szükség, hogy az álláspotok közeledjenek, ugyanis a június 27-28-i EU-csúcson szükséges döntést hozni az uniós csúcsvezetők személyéről és előrehaladást kell elérni az Európai Unió stratégiai menetrendjéről, arról, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen a 2024-2029-es időszakban.

Információk szerint Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását élvezi. Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Hétfő este első alkalommal ült össze az Európai Tanács az európai parlamenti választások után

carspod

Emmanuel Macron francia elnök távozásakor azt nyilatkozta, hogy az uniós vezetői pozíciókról szóló döntésnek „még érnie kell.” Hozzátette, hogy bár nem akar túlzottan optimista lenni, úgy véli, közel van a megállapodás.

Hangsúlyozta azonban, hogy a végleges megállapodásra nem biztos, hogy a június 30-án és július 7-én tartandó francia választások előtt sor kerül.

Az uniós parlament Renew frakciójának jövőbeli kilátásairól Macron kiemelte, hogy „a dolgok rendben vannak”, utalva arra, hogy jó esélyei vannak Kaja Kallas észt miniszterelnöknek – akinek pártja e frakció tagja -, hogy őt válasszák kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselőnek. 

Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő elmondta, hogy Brüsszelben kétoldalú egyeztetést folytatott a magyar miniszterelnökkel. Hangsúlyozta, hogy jó hangulatú volt az egyeztetés, és hozzátette, hogy „óvatosan optimista” azzal kapcsolatban, hogy végül megkapja Magyarország támogatását a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához. 

Luís Montenegro portugál miniszterelnök közölte az újságírókkal, hogy nem folytattak hivatalos megbeszélést arról, hogy a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács következő elnöke mennyi ideig töltse be hivatalát. Diplomáciai források szerint az Európai Néppártnak (EPP) – az uniós parlament legnagyobb frakciójának – az a célja, hogy az Európai Tanács ötéves elnöki mandátumát osszák fel két 2,5 éves szakaszra, és az egyik felét egy néppárti jelölt kapja. 

A portugál kormányfő megerősítette, hogy nem született döntés a bizottsági elnök pozícióját illetően, de továbbra is optimista, hogy elődjét, António Costa volt miniszterelnököt választják a tisztség betöltésére.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint az Európai Néppárt ereje nőtt a 2019-es választások óta. 

„A legutóbbi helyzethez képest, a csúcspozíciók elosztásának mérlegelésekor most figyelembe kell venni az EPP erejét”

– hangsúlyozta. 

Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselőnek a szavazata kell a jelölt megválasztásához. Sikeres jelölés esetén az EP a július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén szavazhat.

(MTI)

Magyar Péter: új rendszerváltást szeretnénk