Szijjártó Péter a román elnök mellett kampányol!?
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
A tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Magyarország mindig is támogatta az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának megerősítését, és remélhetőleg ez az irány a következő főtitkár személyében is megmutatkozik majd.
„A helyzet ugyanis az, hogy a NATO történetében még soha nem fordult elő az, hogy valamelyik közép- vagy kelet-európai országból került volna ki főtitkár. Holott már húsz, illetve huszonöt éve a közép- és kelet-európai országok nagy része tagja a NATO-nak”
– mutatott rá.
„És ezért én azt gondolom, hogy itt lenne az ideje annak, hogy ezt a gondolatot hangsúlyosan vessük fel” – tette hozzá
„Ha egyetértünk abban itt a NATO-ban, márpedig egyetértünk, hogy a fő kihívás jelenleg keleti irányból érkezik, akkor azt gondolom, helytálló gondolat, hogy végre egyszer a főtitkár is a NATO keleti feléből kerüljön ki” – szögezte le.
Szijjártó Péter tudatta, hogy a tagállamok egy jelentős része jól láthatóan Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök megválasztását támogatja a tisztségre.
„De Magyarország ezt nem fogja tudni megtenni, mivel a NATO védelmi szövetség, ahol a legmagasabb szintű bizalomra van szükség a vezetők irányában” – hangsúlyozta.
„Mi, magyar részről nem tudjuk a bizalmunkat, nemcsak a legfelső, hanem semmilyen szinten sem egy olyan emberbe helyezni, aki korábban Magyarország térdre kényszerítéséről beszélt. Azt hiszem, hogy ez érthető mindenki számára”
– húzta alá.
A miniszter végezetül kifejtette, hogy van még néhány tagállam, amely hezitál, és Klaus Iohannis román elnök jelöltsége ebből a szempontból új helyzetet teremtett.
„Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára”
– összegzett.
Jens Stoltenberg: a NATO-tagországok megkezdték az új ukrajnai segélyezési mechanizmus tervezését
A NATO-tagországok még nem hoztak döntést az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli támogatás szerkezetéről, de megkezdték annak tervezését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben a tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját lezáró sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a szerdai találkozón megvitatták, hogyan lehet a jövőben szilárdabb és tartósabb alapokra helyezni az Ukrajnának nyújtott támogatást.
„Minden szövetséges egyetért abban, hogy Ukrajnát ebben a kritikus pillanatban támogatni kell. Egységes a cél” – jelentette ki Stoltenberg. Hangsúlyozta, hogy „Ukrajna népe továbbra is ügyesen és bátran védi országát”, és „nem a bátorságuk fogy el, hanem a muníciójuk”, ezért „a szövetségnek most kell lépni, hogy a támogatás tartós maradjon.”
A norvég politikus elmondta, hogy a kezdeményezés részletei a következő hetekben alakulnak ki
„Most arról tárgyalunk, hogyan tudnánk egy erősebb, intézményesebb NATO-keretet létrehozni Ukrajna támogatására, hogy a segítségnyújtás kiszámíthatóbbá váljon hosszabb távon, valamint biztosítsuk a terhek igazságos megosztását”
– mondta a főtitkár.
Reményét fejezte ki, hogy most, hogy a szövetségesek elkezdték megvitatni a tervezést, döntés születhet a támogatás végleges formájáról a júliusi washingtoni NATO-csúcson.
Stoltenberg kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtandó segélyekért való felelősségvállalás nem teszi a NATO-t az ukrán-orosz konfliktus részesévé.
„A NATO védelmi szövetség, és az is marad. Oroszország agressziós háborúja, amely egy másik ország ellen irányul, sérti a nemzetközi jogot. Ukrajnának joga van ahhoz, hogy a nemzetközi jog alapján megvédje magát. Nekünk, mint Ukrajna barátainak, jogunkban áll támogatni az önvédelemben, ugyancsak a nemzetközi jog alapján. Ez nem tesz minket a konfliktus részesévé”
– hangoztatta.
Felhívta továbbá a figyelmet, hogy Oroszország támogatást kap agressziós háborújához Kínától, Észak-Koreától és Irántól.
„Mivel a tekintélyelvű hatalmak egyre inkább összehangolódnak, fontos, hogy a hasonlóan gondolkodó nemzetek világszerte összefogjanak, hogy megvédjék a jog, nem pedig az erő által irányított globális rendet”
– hangsúlyozta Stoltenberg.
Szijjártó Péter: Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai szerepvállalását növelő tevékenységekben
Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben.
A tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány legfőbb célja hazánk megóvása a szomszédságban tomboló háborútól, ezért is tartotta fontosnak az észak-atlanti szövetség azon korábbi egyhangú döntését, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség nem részese a fegyveres konfliktusnak, és mindent megtesz a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.
Üdvözölte, hogy eddig minden NATO-n belüli javaslat tiszteletben is tartotta ezeket a vörös vonalakat, viszont figyelmeztetett, hogy most olyan előterjesztés született, amellyel a katonai szervezet közelebb kerülhet a háborúhoz.
Tájékoztatása szerint ez a NATO koordinációs szerepének erősítéséről szól az ukrán fegyverszállítások és katonai kiképzés tekintetében, amit Magyarország határozottan ellenez.
Hazánk a javaslat tárgyalásakor arra kérte a többi tagállamot, hogy gondolják át, jó ötlet-e ez, ugyanis a katonai támogatás összehangolása idáig kétoldalú alapon zajlott, a szövetség nem vett részt ebben – mutatott rá.
„Mivel a tagországok döntő többsége – mondhatnám, hogy 31 – egyetért azzal, hogy a NATO koordináló szerepét növelni kell ezen két tekintetben, (.) ezért most el fog indulni a tervezési munka” – mondta.
„De azt mi ma világossá tettük, hogy Magyarország ebben nem kíván és nem is fog részt venni. Tehát Magyarország nem vesz részt már ennek a koordináló szerepnek a tervezésében sem. Nem fogunk részt venni az ebből fakadó feladatokban és műveletekben, és nem fogunk ahhoz pénzügyi támogatást sem biztosítani”
– folytatta.
„Magyarország területén semmi olyan tevékenység nem valósulhat meg (.), amely abból következne, hogy a NATO koordináló szerepe a kiképzésben és a fegyverszállításokban megnő” – tette hozzá.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint nem vesz részt a fegyverszállításokban és nem küld katonákat az ukrajnai háborúba.
„Egyetlenegy magyar katona sem fog részt venni ilyen feladatokban, s a magyar adófizetők pénzét sem használhatják ezekre a célokra”
– fogalmazott.
Majd úgy vélekedett, hogy minthogy a NATO washingtoni csúcstalálkozóján sem fog Ukrajna meghívást kapni, ezért inkább pótcselekvésről van szó a javaslattal, csak annak „nagyon veszélyes és drága”.
„Ezért tettem világossá ma ismételten Magyarország álláspontját, hogy veszélyesnek tartjuk ezeket a javaslatokat. Attól tartunk, hogy ezek közelebb hozzák a háborúhoz a NATO-t, mint bármikor eddig, és nem értünk egyet azzal, hogy a NATO koordináló szerepe nőjön akár az ukrán katonák kiképzésében, akár a fegyverek szállításában, tehát Magyarország ebben nem vesz részt” – erősítette meg.
Valamint kifejtette, hogy egyértelműen megbukott az a stratégia, hogy a nyugati fegyverszállításoknak köszönhetően Ukrajna jelentős harctéri sikereket tud majd elérni, csak megnőtt a pusztító háborúban jelen lévő hadieszközök száma.
A miniszter Magyarországot megbízható és fontos szövetségesnek nevezte, amit szavai szerint tanúsít az is, hogy a védelmi kiadások szintje már tavaly átlépte a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát, és ezt akkor még mindössze nyolc tagállam teljesítette. Ennek kapcsán leszögezte, hogy hazánk jól teljesít annak vonatkozásában, hogy a katonai büdzsé húsz százalékát fejlesztésekre fordítja.
„Emellett erőnkön felül veszünk részt a nemzetközi missziókban is, több mint 1750 katona szolgál ma különböző nemzetközi missziókban” – közölte, kiemelve, hogy a magyar légierő pilótái és repülőgépei jövőre visszatérnek a Baltikumba, ahol immár negyedjére fognak légtérvédelmi feladatokat ellátni.
„Nem egy egyedi dolog ez, hiszen folyamatosan biztosítjuk a légtérrendészeti feladatokat Szlovénia és Szlovákia légterében is”
– mutatott rá, emlékeztetve a nagy hazai hadiipari fejlesztésekre is.
(MTI)
