Papírra vetett strigulák helyett ma már a szenzoroké a főszerep

Adatok formálják Budapest közlekedésének jövőjét

Ma már semmi sem történik véletlenül a budapesti közlekedésszervezésben. A BKK adatbányászokkal és több ezer mérőműszerrel/szenzorral dolgozik azon, hogy ügyfelei ne csak az aktuális forgalmi helyzetet, hanem a jövőt is tisztán lássák.

A Budapesti Közlekedési Központ 2023. október 26-án, csütörtökön Adatalapúság a budapesti mobilitástervezésben címmel nyilvános Balázs Mór Klub szakmai rendezvényt tart. A társaság az eseményen részletes helyzetképet ad a főváros közlekedési adatairól.

Van miről beszámolni, ugyanis a BKK éppen 2 évvel ezelőtt emelte új szintre az adatalapú forgalomtervezését. Tette mindezt azzal a céllal, hogy a közlekedési fejlesztések nagyobb arányban épüljenek valós adatokra, ezzel a lehető legjobban szolgálják a fővárosban élők igényeit.

A BKK az elmúlt időszakban
adatbányászokból és adatelemző szakemberekből létrehozott egy külön területet;
bővítette a forgalmi adatok gyűjtésére használt műszerek számát és automatizálta az adatok feldolgozását;
napi gyakorlattá tette minden közlekedési mód adatelemzését, így nyomon követi az új gyalogátkelőhelyek és az új kerékpársávok forgalmát, a város torlódási adatait, a közösségi közlekedés valamennyi vonalának utasforgalmi adatait;
adatalapon dönt a fejlesztésekről, kiemelten monitorozza azok hatásait, mint például a Lánchíd új forgalmi rendjét vagy a rakpart megnyitását;
a big data használatához és a forgalmi előrejelzésekhez elkezdte a legkorszerűbb technológiák használatát, mint például a „deep learning” adatbányászatot és a mesterséges intelligenciát;
a legfontosabb és legfrissebb adatokat pedig rendszeresen közzé teszi a társaság honlapján.

Az adatközpontú újításoknak köszönhetően a társaság pontos információkkal rendelkezik többek között arról, hogy mennyien utaznak egy trolibuszon, mennyien sétálnak át bizonyos gyalogátkelőhelyeken, vagy hogy mennyien kelnek át egy dunai hídon.

Ma már szinte minden döntést a számok határoznak meg a budapesti közlekedésszervezésben. A műszeres gyűjtés során kapott adatokat menetrendi változtatásokhoz, hálózati fejlesztésekhez használja a BKK.

Hogyan gyűjt adatokat a BKK?

A Budapesti Közlekedési Központ több ezer mérőműszerrel és szoftverrel gyűjt milliárdnyi, pontos információt:
934 szenzorral felszerelt járművel,
827 forgalomfigyelő és elemző kamerával,
1300 hurokdetektorral,
Waze adatbázisához illesztett API-kapcsolattal,
BudapestGO és MOL Bubi belső adatforrásokkal.

A modern technikai eszközök mellett a külső partnerektől (Pl.: Google) érkező adatokat, illetve a reprezentatív felmérések során keletkező információkat is feldolgozzák a BKK adatelemző szakemberei. Ráadásul a legfontosabb statisztikákat bárki megtekintheti, hiszen a társaság – Magyarországon egyedülálló módon – teljesen nyilvánossá teszi azokat.

Kopogtat a jövő: valós adatokon alapuló előrejelzések

A BKK adatstratégiája az adatgyűjtés és az adatfeldolgozás jövőbeli lehetséges irányait is meghatározza. A társaság szakemberei most azon dolgoznak, hogy különböző szoftverek segítségével összefüggést találjanak például az időjárási körülmények és a fővárosban közlekedők utazási szokásai között.

Kellő nagyságú adatmennyiség esetén a BKK ügyfelei viszonylagos pontossággal láthatják majd, hogy például hétköznap, késő este, hóesésben melyik csomópontban várható torlódás. De pontosan tudhatják majd azt is, hogy az általuk gyakran használt MOL Bubi gyűjtőállomáson várhatóan mennyi bicikli lesz elérhető, amikor egy hétvégi kirándulás során épp odaérnek.

Budapesti Közlekedési Központ & https://egyszermarlattamautot.hu/category/kozlekedes/