Orbán Viktor feljelentette Varga Juditot hamis vád miatt!?

Párbeszéd: indul-e ügyészségi nyomozás Sára Botond főispán ellen? 

Tordai Bence (Párbeszéd) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, kivizsgálják azokat a „sorozatos törvénytelenségeket, visszaéléseket”, amit a Fővárosi Kormányhivatal vezetője, Sára Botond „fideszes főispán” követ el az I. kerület és lakói ellen, és amelyekről V. Naszályi Márta, az I. kerület ellenzéki polgármestere tett bejelentést. 

Arról is beszélt: nincs meg a közbizalom a legfőbb ügyész iránt, hiszen lemondását követelték a hétvégi tüntetésen, de nincs meg a bizalom iránta a kormányzat részéről sem. Arra hivatkozott: a nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Polt Péter nem uralja az ügyészséget. 

Polt Péter úgy reagált: az ügyészség és a legfőbb ügyész is a törvényeknek kell, hogy megfeleljen, „nem kívánságoknak, elképzeléseknek, felszólításoknak”. Megjegyezte: abban mindenkinek felelőssége van, hogy a bizalom hiteles információkon alapuljon, ugyanakkor szerinte „vannak olyan dezinformációk a társadalomban, amelyek valóban érintik a közbizalmat”.

„Erről viszont nemcsak mi tehetünk, vagy elsősorban nem mi tehetünk, hogyha ez negatívan alakul”

– tette hozzá. 

Közölte: V. Naszályi Márta levele április 5-én érkezett az ügyészséghez, most folyik a tanulmányozása, és az ügyészség minden olyan döntést és intézkedést meghoz, ami a levél alapján meghozható.

Tordai Bence viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: a törvények nem teszik lehetővé, hogy a „Schadl-Völner-Rogán-ügyből kihúzzák Rogán Antalt”. 

A képviselő egy bekiabálásra reagálva megjegyezte: „a miniszterelnök azt mondja, hogy a korábbi igazságügy-minisztere hamis váddal él”. Azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy ezt feljelentésként értékelje.

„Orbán Viktor feljelentette Varga Juditot hamis vád miatt”

– mondta.

Polt Péter erre reagálva közölte: Varga Judit nem követett el hamis vádat, ugyanis a jogszabály szerint az követi el ezt a bűncselekményt, aki hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol. 

„Varga Judit egy magánbeszélgetésben mondott valamit, amit egyébként vizsgálunk, és a magánbeszélgetés az nem hatóság előtti, hacsak a férjét nem tekintjük annak”

– fogalmazott.

Közölte: nyomozás van folyamatban, de azt gondolja, „hogy ügyészségi iratokba általában nem lehet belepiszkálni, annak nyoma van, nyoma kell, hogy legyen”.

MSZP: vizsgálja-e az ügyészség a Varga Juditról készült hangfelvételt?

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt: a Magyar Péter által felvett, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és volt férje közti hangfelvételen súlyos állítások hangzanak el.

Ennek kapcsán azt kérdezte: tanúként meghallgatták-e már Varga Juditot a hangfelvétellel, és annak hitelességével kapcsolatban? Mikor tervezi meghallgatni az ügyészség az érintett kormánytagokat és akár a miniszterelnököt is, valamint hogyan tudják garantálni az iratokba való belenyúlás kivizsgálását? – sorolta kérdéseit. 

Arról is érdeklődött: mi a véleménye arról a héten tárgyalandó törvényjavaslatról, ami szerint az igazságügyi miniszternek hozzáférése és betekintése lenne az ügyészségi iratokba.

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte: a kérdések jó részére a Központi Nyomozó Főügyészség már válaszolt vagy a nyomozás végén tud válaszolni. Hangsúlyozta: a hangfelvétel ügyében folyik nyomozás, valamennyi szóba jöhető bűncselekményt kivizsgálnak.

Tájékoztatása szerint Varga Judit volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatták meg, és minden egyéb tanúkihallgatást és nyomozati cselekményt elvégeznek, amelyek a tényállás tisztázásához szükségesek.

Hozzátette: meggyőződése szerint ügyészségi iratokba belenyúlni nem lehet, ennek nyoma lenne. A törvényjavaslatról pedig az ügyészség megküldte álláspontját a minisztériumnak.

Jobbik: igaz-e, hogy Schadl György Rogán Antal embere?

Brenner Koloman (Jobbik) azt kérdezte, igaz-e, hogy Schadl György Rogán Antal embere? Megítélése szerint a volt igazságügyi miniszter volt férje által nyilvánosságra hozott hangfelvétel bizonyítja, hogy a politikai, morális és közéleti válságba kormányozta Magyarországot a jelenlegi kormány.

Varga Judit a felvételen azt mondja, hogy Rogán Antal az embereivel húzatott ki önmagára és társaira terhelő részleteket a vádiratból. Polt Péter pedig bármennyire is igyekszik segíteni, gyengekezűsége miatt nem ér el mindenhova – mondta. 

Megfelelnek-e ezek az állítások az igazságnak, és mikor hallgatják ki végre az Orbán-kormány további tagjait az ügyben, valamint mi biztosítja, hogy az ügyészségen belül bizonyos ügyészekkel, esetleg a legfőbb ügyésszel szemben objektív vizsgálat kezdődik, amely kiterjed a jelenlegi kormányra is? -kérdezte.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában arra kérte a képviselőt, fogadja el a Központi Nyomozó Főügyészség március 26-án adott tájékoztatását, melyben a többi között azt írták: az ügyészség valamennyi, a felvételen és a Magyar Péter tanúkihallgatásán elhangzott állítást elemzi, értékeli és további bizonyítási cselekményeket végez. Rámutattak, hogy ügyészségi iratok eltüntetése, átírása nemcsak jogi, hanem fizikai képtelenség is.
    Brenner Koloman a választ nem fogadta el.

DK: mikor vállalja a felelősséget a kegyelmi ügyben Orbán Viktor és a Fidesz?

Arató Gergely azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, mikor vállalja a felelősséget a kegyelmi ügyben és mikor kér bocsánatot az áldozatoktól a saját és az egész Fidesz nevében.

Kitért arra, két hónapja nem tudhatja meg a közvélemény, hogy a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter miért adtak kegyelmet K. Endrének. Már egy hónapja annak is, hogy kiderült, K. Endre szabadulása után ugyanott folytatta, ahol abbahagyta, tovább fenyegeti az áldozatokat és megpróbálja elhallgattatni őket.

Azért van ez, mert K. Endre Orbán Viktor testvérével közösen szervezett sporteseményeket, vagy mert az ügy másodrendű vádlottja Mészáros Lőrinc üzlettársa? – tette a fel a kérdést.

„Mikor lesznek végre biztonságban a gyermekeink a fideszes pedofiloktól?”

– fogalmazott.

Orbán Viktor válaszában kijelentette: a kormány kegyelmi ügyekbe eddig sem szólt bele és ezután sem kíván beleszólni. A kegyelmi ügyek kizárólagosan a köztársasági elnökre tartoznak. 

Azt is mondta, Novák Katalin államfőként kegyelmet adott egy olyan ügyben, amelyben nem kellett volna, mert a „pedofiloknak és a pedofilokat segítő személyeknek börtönben van a helyük”.

A köztársasági elnök lemondásával az ügy lezárult, a kormánynak két teendője volt. Az első, hogy legyen minél hamarabb új köztársasági elnöke Magyarországnak, aki nem vét az elődjéhez hasonló hibát. Ezért javasolták Sulyok Tamást. A második feladata a kormánynak, hogy kezdeményezze, „egyszer s mindenkorra zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy pedofil bűncselekményt elkövetők vagy abban érintettek bárkitől, bármikor, bármilyen formában enyhítést vagy kegyelmet kaphassanak„.

Arató Gergely viszonválaszában kifogásolta, hogy miközben a miniszterelnök azt mondja, hogy kegyelmi ügyekkel nem foglalkozik a kormány, a Budaházy-ügyben a kormány tárgyalt a kegyelemről. Azt is mondta, Sulyok Tamás személyében olyan köztársasági elnököt sikerült választani, aki még le sem tette esküjét, már hazugságba került a „saját nyilasbarát, antiszemita rokonai kapcsán”.

Orbán Viktor viszonválaszában visszautasította a Sulyok Tamásra vonatkozó állítást

Jelezte, a kormány tárgyalt olyan ügyeket, és fog ezután is – de ezeknek semmi köze a kegyelmi ügyekhez -, ahol azt tapasztalják, hogy a bírósági ítéletek, illetve eljárások elhúzódnak, és ráadásul olyan ügyek, amelyek közérdeklődésre is számot tartanak. Az igazságügy-miniszter dolga, hogy gondoskodjon az igazságügyi rendszer működésének gördülékenységéről. 

Azt is mondta, 2010-ben, amikor átvette a kormányzást a baloldaltól, 81 pedofil bűnöző volt börtönben, most pedig 663-an vannak.

Momentum: nem kellene vállalni a belügyminiszternek a felelősséget?

Orosz Anna (Momentum) azt mondta: „a Fidesz megkegyelmezett” a bicskei pedofil bűnsegédjének, de a belügyminiszter nem kezdeményezett vizsgálatot arról, hogy miért nem mentették fel korábban a pedofil igazgatót vagy mi állt a kegyelem hátterében, és nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól sem. Hozzátette: a gyermekvédelem romokban hever.

Sérelmezte, hogy amíg hetekre leállt a rendőrségi nyomkövető rendszer, egy pedofil bűnelkövető megszökött, illetve azt is, hogy egy férfi, aki korábban börtönben ült azért, mert rendszeresen életveszélyesen fenyegette feleségét, múlt héten meggyilkolta a nőt.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte: nem gondolja-e a belügyminiszter, hogy vállalnia kell a felelősséget ezekért a tragédiákért.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában hangsúlyozta: amióta Fidesz-kormány van, zéró tolerancia van a gyermekbántalmazás valamennyi formáával szemben és már 663 pedofil bűnelkövető van börtönben.

Rámutatott, hogy a köztársasági elnök kegyelmi jogköre nem a Belügyminisztériumhoz tartozik. 

Az említett ügyekben jelezte: a házi őrizet jogi intézmény, és a rendőrség a bírói utasításnak megfelelően járt el. A késelés kapcsán megjegyezte, hogy mindenki mellett nem állhat rendőr.

Távoltartást kért korábban a Tamásiban meggyilkolt nő

Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék szóvivője emlékeztetett: a 49 éves férfi március 26-án reggel behatolt a nő tamási házába, és több késszúrással leszúrta. Az áldozat a helyszínen meghalt.

Elmondta, a férfi február 17-én szabadult a börtönből, ahol a nő ellen elkövetett erőszakos bűncselekmény miatt töltötte szabadságvesztését.

A sértett kérte a Tamási Járásbíróságtól a 60 napra elrendelhető megelőző távoltartást, a kérésről február 16-án hozott elutasító végzést a bíróság. A végzést a sértett és képviselője tudomásul vette, és az ügyészség sem élt jogorvoslati lehetőséggel, így az február 27-én jogerőre emelkedett – ismertette a szóvivő. 

A bíróság nem találta megalapozottnak a távoltartás törvényben meghatározott feltételeit, miszerint a hozzátartozók közötti erőszak elkövetőinek „a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított, méltóságot, életet, szexuális önrendelkezéshez való jogot, testi és lelki egészséget súlyosan, közvetlenül veszélyeztető tevékenységet vagy mulasztást kell elkövetnie”. Az elkövető nem tanúsított ilyen magatartást, a bíróság ezért elutasította a kérelmet – részletezte.

Elmondta: a férfi szabadulása után csaknem másfél hónappal később követte el az emberölést, addig Tamásiban tartózkodott úgy, hogy nem érintkezett a sértettel.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a bíróság figyelembe vette a büntetés-végrehajtásban dolgozó reintegrációs tiszt nyilatkozatát, miszerint a gyanúsított nem tanúsított agresszív magatartást, nem mutatta jelét annak, hogy bosszút akarna állni élettársán.

A szóvivő közölte, a bíróság gyanúsítottat egy hónapra letartóztatásba helyezte. 

A férfit a Szekszárdi Törvényszék 2022. február 10-én négy év fegyházra ítélte személyi szabadság megsértése, kiskorú veszélyeztetése, kapcsolati erőszak és zaklatás miatt.

Az emberölés elkövetője 23 évig élt az asszonnyal és közös gyermekeikkel, majd 2019-ben megromlott a kapcsolatuk. A nő új kapcsolatot létesített, de a férfi továbbra is ragaszkodott a korábbi életközösséghez.

2019-től féltékenységből félelemben tartotta a nőt, őt és új párját bántalmazással, megöléssel fenyegette, lealacsonyító kijelentésekkel megalázta. 2020. februárban egy alkalommal térdre kényszerítette az asszonyt, és akkor 17 éves fia segítségével kezeit hátrahúzva, kábelkötegelővel a csuklójánál megkötözte. A nőnek sikerült kiszabadulni a szorításból, de a férfi a hátára térdelt, és fia közreműködésével ismét megkötözte. A nő addig rúgkapált, míg a két bántalmazó elengedte, a bántalmazásban nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
     A fiút pártfogó felügyelet mellett két év próbára bocsátották.

(MTI)