Meghalt Ferge Zsuzsa
Életének 93. évében, 2024. április 4-én meghalt Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja – tudatta a család a Népszavával.
Ferge Zsuzsa 1931. április 25-én született Budapesten
Édesapja Kecskeméti György volt, a Pester Lloyd ismert újságírója, akit 1944-ben a Csepel-szigeten működő deportáló táborba, Horthy-ligetre kényszerítettek, majd Auschwitzban megöltek. Apai nagyapja pedig az a Kecskeméti Ármin makói rabbi volt, aki a magyar irodalom rajongójaként több meghatározó jelentőségű, forrásértékű könyvet írt a magyar zsidó írók, költők munkásságáról, a magyar irodalomban való szerepükről: ő hetven évesen 1944-ben halt meg a strasshofi koncentrációs táborban. Nevét ma utca és emléktábla őrzi Makón. Zsuzsa anyai nagyanyja a szegedi Lőw Lipótnak az unokája volt.
Ferge Zsuzsa világszemléletét egy életre meghatározta, hogy apját és nagyszüleit a vészkorszakban meggyilkolták. Az egykor jómódú, gazdag polgárcsalád elveszítette mindenét. Egy szegény sorsú, árva gyerekeket megmentését célzó kezdeményezés révén a háború után rövid időre Franciaországba került, ahol a saját bőrén tapasztalta meg, hogy milyen érzés egy idegen országban menekültnek, lenézett senkinek – ma úgy mondják: migránsnak – lenni.
Az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1953-ban szerzett közgazdász diplomát úgy, hogy már három éve, 1950 óta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közgazdasági főosztályán dolgozott- 1959-ben kinevezték a rétegződéskutatási osztály vezetőjévé. 1969-ben az MTA Szociológiai Kutatóintézetébe került, ahol előbb a rétegződéskutatási, majd a társadalompolitikai osztályt vezette. 1988-ban főállású egyetemi tanári kinevezést kapott az ELTE-n, a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ szociálpolitikai tanszékének vezetője lett. 2001-ben már a Szegénységkutatási Központot vezette.
Ami az akadémiai karrierjét illeti, Ferge Zsuzsa 1969-ben védte meg a filozófiai tudományok köréből kandidátusi, majd 1982-ben a szociológiai tudományok köréből (akadémiai) doktori értekezését. Tagja lett az MTA Szociológiai Bizottságának, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-ben rendes tagjává választották.
2006-ban az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetőjévé nevezték ki, amely kidolgozta, kutatja és vizsgálja a gyermekszegénység elleni nemzeti programot. 1993-ban a londoni Európai Akadémia (Academia Europaea) is tagjai közé választotta. Több külföldi, amerikai, brit, francia és osztrák egyetemen vendégtanár, vendégelőadó, vendégkutató volt, az Edinburgh-i Egyetem (társadalomtudományi) díszdoktorává fogadta.
1997 és 2000 között a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjaként is tevékenykedett. 1995 és 2001 között a Soros Alapítvány szociális kérdésekkel foglalkozó szakkuratóriumának tagjaként dolgozott. A Széchenyi-díjat 1995-ben kapta meg társadalmi rétegződés, az elszegényedés, a munkanélküliség okait feltáró, a szociálpolitikát és a foglalkoztatáspolitikát megalapozó kiemelkedő kutatói munkásságáért, 1998-ban Polányi Károly-díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el az életművét.
1996-ban Pro Urbe Budapest, 2004-ben Radnóti Miklós-, 2005-ben Prima-díjat, 2007-ben Nagy Imre-érdemrendet kapott. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. 2011-ben megkapta az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát és az Európai Polgár Díjat. 2017-ben neki ítélték a Mensch Nemzetközi Alapítvány Mensch-díját.
Ferge Zsuzsa 2022 augusztusában és 2022 decemberében is adott interjút a Népszavának, élesen bírálva az Orbán-kormányt a szolidaritás hiányáért, a szegregációt nemhogy nem csökkentő, hanem elősegítő intézkedéseiért.
„Magyarországra sajnos nem jellemzők a szolidaritás-alapú mozgalmak. Ennél keményebb diktatúrákat is kiszolgáltak már az uralmon lévő párt hívei”
– mondta.
