Lázár János: a „minőség forradalmát” kellene végrehajtani a mennyiséggel szemben

A magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta hétfői munkáját a parlament.

Az indítványt ismertető Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: az emberek közhangulatát, életminőségét, életviszonyait érdemben befolyásolja, hogy milyen körülmények között élik hétköznapjaikat, legyen szó személyes vagy közinfrastruktúráról.

Az épített környezet hatással van az emberek életminőségére, gondolkodásra – tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő generáció számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen környezetben él.

A politikus úgy fogalmazott, hogy a „minőség forradalmát” kellene végrehajtani a mennyiséggel szemben. Hozzátette, azt a kultúraváltást szeretné végrehajtani, hogy ha valaki építkezik, azt a minőség és ne a mennyiség jegyében tegye.

A törvényjavaslat nevesít három, fontos példának tekintett építészt, Lechner Ödönt, Kós Károlyt és Makovecz Imrét, valamint tíz irányelvet határoz meg – emelte ki.

Ez egy érdekvédő törvény, az építész- és a mérnöki kamara nemcsak, hogy megtárgyalta az elképzelést, de annak szövegéhez egy év alatt 6500 javaslat érkezett – ismertette a részleteket. Az indítvány – a magyar törvényhozás történetében először – zöldfelület-szabályozással próbálkozik – mutatott rá. Átszabja a mezőgazdasági területek, külterületek beépítési szabályait, preferálja a barnamezőt – tette hozzá.

A törvény jellegét nemcsak a hagyománytisztelet adja, hanem a beillesztés iránti elkötelezettség és igényesség is

A megfontolásra ajánlott tíz elv közül kiemelte a polgári jóízlés és az építészeti minőség elvét. Egy felelősen gondolkodó ember esetében az ítélőképesség, a minőség iránti elkötelezettség választ ad arra, hogy mi a polgári jóízlés – mondta Lázár János.

A szükséges minimum elve arról szól, hogy az országban csak annyit építsenek be, ami a fejlődés érdekében mindenképpen szükséges – érvelt, hozzátéve, Magyarország ma is túlépített.

A miniszter kiemelte még a helybeillesztésnek, a természeti környezet megőrzésének, a barnamezős területek elsődlegességének, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának, az emberi életminőségnek és az egyetemes tervezésnek, a hazai ellátásbiztonságnak, a digitalizációnak és a szabályozó felelősségének elveit.

A változtatás során négy jogszabályt, a mérnöki és építészkamaráról, az épített környezetről, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvényeket vonják össze

Ezzel megváltozik a négy törvény belső tartalma, a jövőben megújulnak az építészeti alapelvek és kamarai szabályok – emelte ki. A joganyagnak a magyar építészszakma mindenképpen egzisztenciális nyertese – jelentette ki.

A politikus sürgette, hogy a helyi tervtanácsoknak biztosítsanak vétójogot. Hozzátette, azt szeretné, ha az országos főépítészi hálózat az egész országot lefedné és Magyarországnak lenne tájkertészettel foglalkozó főkertésze.

A jogalkotó célja az volt, hogy a települések szerepe erősödjön a törvényjavaslattal – szögezte le a politikus, aki egyúttal kiemelte a hatósági engedélyezés egyszerűsítését.

Hangsúlyozta, hogy az építőanyaggyártásban, -fejlesztésben és -kereskedelemben egy patrióta, a magyar piacot védő és a magyar vállalkozásokat támogató politikát akarnak bevezetni.

Létrehoznak egy barnamezős katasztert, mert felmérik az ország összes barnamezős területét

A külterület és belterület találkozásától ötszáz méterre nem lehet majd beépítést létrehozni és alapvetően tilos lesz a zöldfelület kivonása és beépítése – sorolta a változtatásokat. Elmondta, hogy a jogalkotók a reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatban is új szabályozást vezetnek be.

Azt is javasolta, hogy illetékkedvezménnyel, adókedvezménnyel és támogatási rendszerrel preferálják, ha valaki egy műemléképületnek a tulajdonosa.

Párbeszéd: „egyfajta zöldre festés” a jogszabály

Szabó Rebeka (Párbeszéd) hangsúlyozta: Magyarország legfőbb környezeti erőforrását a jó minőségű termőföldjei és a megmaradt természeti erőforrásai jelentik, hiszen a következő nemzedékek boldogulása ezeken, nem az akkumulátorgyárakon, a lakóparkokon, stadionokon múlik majd.

Magyarországon 14. éve egy olyan kormány van hatalmon, amelyik nem vigyáz az ország természeti értékeire, termőföldvagyonára – jelentette ki, hosszan sorolva a tervezett nagyberuházásokat, amelyek jelentős területek beépítéséről, lebetonozásáról szólnak.

A képviselő egyetértett Lázár Jánossal abban, hogy az ország területe „túl van építve”, majd arról beszélt, hogy a beruházást célterület minősítés „biankó csekket jelent a földrablásra”.

Azon véleményének adott hangot, hogy általánosságban vannak előremutató elemei a törvényjavaslatnak, de fontos elemek maradtak ki, például nem vizsgálták érdemben az új szabályozás környezeti hatásait, „a célok és alapelvek között csak nagyon bújtatottan szerepel a fenntarthatóság”, ezért attól lehet tartani, hogy az építkezések környezettudatossá tétele helyett csak „egyfajta zöldre festés” lesz az eredmény.

Szabó Rebeka úgy nyilatkozott: a tervezet legnagyobb hiányossága, hogy a szöveg semmit nem mond arról, hogy az új építés helyett a felújítást kellene előnyben részesíteni. Felvetette: a Balaton kapcsán az látszik, hogy a leendő jogszabály ad kiskapukat a tó környékének további beépítésére.

MSZP: nem támogatható a javaslat

Molnár Zsolt (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkészítése során nem figyelnek oda azokra a civil szervezetekre, akik nem szeretnének mást, mint a Balatont mindenkinek elérhetővé tenni.

Üdvözlendőnek nevezte, hogy a Balatonnál a miniszteri rendeletek szintjét száműzi a törvénytervezet, és az is jó, hogy a további privatizációt elfogadhatatlannak tartja. Ami állami és önkormányzati tulajdon, továbbra is maradjon az – hangsúlyozta.

Azonban sajnálatosként értelmezte, hogy a törvényjavaslat a Balatonnál a zöldterületeknél további beépíthetőséget tesz lehetővé horgászati célra vagy csónakkikötőnek, a kempingek és kikötők esetében pedig 15 illetve 20 százalékra növelhetik a beépíthetőséget védett övezetben. Emellett a korábbi 30 méteres védősáv – amely mellett az Alkotmánybíróság is kiállt – helyett csak 20 méter parti sétányra módosulna – mondta.

A szocialisták vezérszónoka szerint a törvényjavaslatot vissza kellene vonni, és a tavaszi ülésszakra újragondolni. Szerinte a Balatonnal kapcsolatos kérdések, valamint a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházás intézménye kizárják a támogathatóságot.

(MTI)

Miközben kárpátaljai magyarok esnek el a fronton, a miniszterelnök Putyinnal parolázik