Idén szeptemberben ismét nagyvásznon látható a filmtörténet legfontosabb sci-fije, amely minden megtekintéssel más értelmet nyer

45 évvel az első magyarországi bemutatója után (1979) ismét nagyvásznon láthatja a hazai közönség Stanley Kubrick Oscar-díjas mesterművét, a 2001: Űrodüsszeiát. Az időn, téren átívelő, az emberiség eredetéről, jövőjéről, az idegen értelemmel való első találkozásról és a világűr megismeréséről filozofáló sci-fi digitálisan felújított változatát idén szeptemberben a Budapesti Klasszikus Film Maratonon vetítik.

Kevés film készül azzal a szándékkal, hogy semmiképp se legyen könnyen dekódolható. A magyar zeneszerző, Ligeti György muzsikájával is kísért 2001: Űrodüsszeia esetében azonban az alkotók kifejezetten erre törekedtek. „Ha valaki teljesen megérti a 2001-et, akkor elbuktunk. Több kérdést akartunk feltenni, mint megválaszolni.” – magyarázta a neves sci-fi-szerző, Arthur C. Clarke, aki Stanley Kubrick mellett társíróként jegyezte a forgatókönyvet. Közösen írt történetükben az emberi élet eredetét kutatták, amihez szerintük köze volt a földön kívüli értelem tudatos beavatkozásának. Ennél több konkrétumot viszont nem fogalmaztak meg, hogy mindenki szabadjára engedhesse a fantáziáját és megalkothassa a saját interpretációját a filmben látottakról.

Stanley Kubrick 1964-ben határozta el, hogy a nagy sikert aratott Dr. Strangelove után tudományos fantasztikus filmet forgat, bár szörnyen zavarta az olcsó népszerűségre törekvő, elcsépelt és pusztán ijesztgetésre épülő sci-fik akkori áradata a mozikban. Ő ellenben olyan filmet akart készíteni, ami a valóság talaján maradva mesél az emberiség történetéről és a végtelen világűr csodájáról. A megfelelő alkotótársat ehhez Arthur C. Clarke íróban találta meg, aki az irodalmi sikerei mellett fizikus és matematika professzorként is ismert volt. Korábban ő dolgozta ki a Föld körül keringő távközlési műholdak koncepcióját. A közös munka alapját Clarke The Sentinel címmel megjelent elbeszélése adta, amiben az űrhajósok egy idegen lényektől származó tárgyat találnak a Holdon. De ez a mű inkább csak inspirációként hatott rájuk. A négy évig tartó együttműködésük végén megszületett filmmel és vele párhuzamosan elkészült, azonos című könyvvel teljesen új irányt szabtak a sci-fi műfajnak. Mindketten kellően maximalisták, szőrszálhasogatóan precíz, alapos, a tényekhez ragaszkodó szakembereknek számítottak, akik ugyanakkor fantasztikus vizionáriusoknak is bizonyultak, ami a jövő technológiáit illeti. Megjósolták és meg is mutatták a videótelefonálást, a táblagép használatát, a mesterséges intelligencia működését, amelyek ma már a mindennapok részét képezik, de szűk hatvan éve kizárólag a képzelet szüleményei voltak. Azzal viszont bölcs döntést hoztak, hogy a földönkívüli életformára csak utalást tettek, ahelyett, hogy azt frontálisan meg is jelenítették volna a vásznon. Ennek részben anyagi lehetőségeik szabtak határt, mert már bőven elfogyott a filmre szánt pénzük, mielőtt egy ütős látványtervvel előrukkolhattak volna az idegenek kinézetére vonatkozóan. Másrészről a neves kozmosz-kutató, Carl Sagan is azt javasolta nekik, hogy ne próbálják ábrázolni őket, mert valószínűleg teljesen más formájúak, mint, ahogy azt mi a Földön elképzeljük.

A film előkészületeibe további híres sci-fi írókat is bevontak, akik tanácsaikkal segítették a történet komplex mozaikjának összeillesztését. Ray Bradburry, Lester del Rey, Isaac Asimov és Samuel R. Delany egyaránt támogatta a készítőket, hogy valóban nagyszabású, érett és hiteles alkotás születhessen, aminek összes apró részletén rajta tartotta a szemét a rendező az első perctől fogva. Stanley Kubrick mindenhol ott volt és mindenről maga döntött. Kezdve a szereplők kiválasztásától, a díszlettervektől a jelmezek anyagának megtervezéséig, a vizuális effektek modelljeinek létrehozásától, az operatőri beállítások véglegesítésig, vagy a bútorok kiválasztásáig. Ez a tökéletességre törekvés csúcsosodott ki abban, hogy felépíttetett egy komplett Hold-krátert és ehhez a több tonna homokot szállíttatott a felvétel helyszínére.

Bár a két etapban, közel egy évig forgatott filmből sok minden kimaradt – köztük az a 10 perces fekete -fehér nyitány, amiben szakértők mondták volna el a véleményüket arról, hogy létezik-e földönkívüli élet – a kész változat így is lehengerlően és valósághűen mutatta meg, hogy milyen a minket körbe ölelő űr, aminek a meghódításába akkoriban épphogy belevágott az emberiség. Csak a 2001: Űrodüsszeia premierjét követő évben lépett az első ember a Holdra, ami kapcsán máig tartja magát az a konteó, hogy az meg sem történt és a tévében sugárzott képek valójában Kubrick filmjének fel nem használt, sosem látott jeleneteit tartalmazták.

A 2001: Űrodüsszeia vetítését 2024. szeptember 21-én 11:30-kor tartják az Uránia moziban. A film továbbá ingyenesen látható szeptember 19-én 20 órakor a Szent István téri óriás kivetítőn a Budapesti Klasszikus Fim Maraton keretében.

Stanley Kubrick filmen nem, de könyvekben Arthur C. Clarke folytatta a 2001: Űrodesszeia történetét. 1982-ben kiadta a második részt a 2010. Második Űrodisszeia című regényt, amiben az amerikaiak és a szovjetek együtt indulnak a Jupiter holdrendszerének feltérképezésére. Öt évvel később jelent meg a 2061. Harmadik Űrodisszeia, amiben fontos szerephez jut a Halley-üstökös 2061-es visszatérése. Hosszabb kihagyás után, 1997-ben megszületett a negyedik regény, a 3001. Végső Űrodisszeia, amiben megtalálják a 2001-es expedíció megfagyott űrhajósát, akit életre keltenek, hogy választ kapjanak tőle a száz éve feltett kérdésekre: mi is a monolit igazi célja.

Előzetes: https://youtu.be/kR2r-A9H3Kg

BKFM 2024 szpot: https://www.youtube.com/watch?v=gFHeZAfyrvg

Bővebb információ: https://nfi.hu/budapesti-klasszikus-film-maraton-2024

Tudtad?

A Mi az a blogger pont hu, az Egyszer már láttam autót pont hu, a Teszt a lelke mindennek pont hu, a GaszTROLL pont hu és a Trollverda pont hu honlapok, valamint a Begurulva – autó és kütyümustra és a podCARs pont hu podcast csatornák a Médiabirodalom lapcsoporthoz tartoznak!