Hankó Balázs: A Műegyetem nemzeti kincs

Hankó Balázs
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter köszöntőt mond a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 243. tanévének ünnepélyes megnyitóján. Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Műegyetemnek évszázados múltja van és képes a megújulásra, hogy felvegye a versenyt a világ vezető egyetemivel; a magyar gazdaság motorja és a magyar kreativitás egyik legfőbb hírvivője – mondta a kulturális és innovációs miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 243. tanévének ünnepélyes megnyitóján, pénteken Budapesten.

Hankó Balázs kiemelte: az egyetemnek együtt kell működnie, együtt kell élnie a környezettel, amelyben létezik, de „ehhez nem lehet béklyóban sem az intézmény teste, sem az intézmény lelke, dinamikusnak kell lennie”. 

Az egymásra utaltság miatt vágott bele a kormány a felsőoktatás megújításába, olyan környezetet akarnak kialakítani, amelyben az egyetemek megvalósíthatják elképzeléseiket, rugalmasak, a teljesítményre fókuszálnak és élnek a lehetőségekkel – tette hozzá.

Hankó Balázs hangsúlyozta: az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban, összekötötték az egyetemeket a gazdasági szereplőkkel, rugalmasabbá tették a működésüket, alapjaiban változtatták meg a finanszírozást, hogy az egyetemek megállják a helyüket, erősödjenek itthon és a nemzetközi környezetben. 

Az új magyar felsőoktatási modell rugalmas, kiszámíthatóan és átláthatóan működik – mondta, kiemelve, a modell négy alappillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóség és az autonómia.

Szólt arról is, az átalakítás után nőtt a felsoktatásba felvettek száma, csökkent a lemorzsolódás, többen járnak a műszaki, természettudományos, mérnök és informatikai szakokra, nőtt a nemzetközi publikációk száma. 

Úgy fogalmazott: működik a magyar modell, „egyesek ezt a versenyképességet próbálják elfojtani a nemzetközi térben, kiszorítani egyetemeinket a nemzetközi kapcsolatokból”. Ezt nem hagyjuk, nem hagyhatjuk – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, ezért indították el a Pannónia és a Horizont programot. 

Hankó Balázs miniszter csütörtökön a Semmelweis Egyetem tanévnyitóján elmondta a kormány által létrehozott Pannonia ösztöndíjprogram keretében 10 milliárd forintból 8 ezren utazhatnak külföldre tanulni, kutatni vagy oktatni.

Jelezte: idén huszonkét fiatal nyert el támogatást a Pannónia programban, a támogatás feltétele, hogy az ösztöndíjasok a külföldi egyetemeken megszerzett tudást a magyar nemzet javára fordítsák. A Pannonia programban megoldott az intézmények közötti creditelfogadás is – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy a magyar egyetemeknek 4045 nemzetközi együttműködése van külföldi partnerekkel. A hallgatókhoz szólva úgy fogalmazott: „a Pannonia program értetek és rólatok szól”.

A BME-ről szólva Hankó azt mondta, csaknem 20 ezer diák vetette bizalmát az intézménybe, hogy versenyképes tudást, stabil értékrendet kapjon. A Műegyetem nemzeti kincs – hangoztatta Hankó Balázs.

Charaf Hassan, a Műegyetem rektora köszöntőjében emlékeztetett: II. József 1782. augusztus 30-án írta alá az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, a Műegyetem egyik elődintézménye alapítólevelét.  

Ebben a tanévben csaknem ötezer magyar hallgató és 1300 új külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait az intézményben – mondta.

A rektor hangsúlyozta: jelzésértékűnek tartja, hogy a miniszter és a felsőoktatásért felelős államtitkár is részt vesz a tanévnyitón, ez azt mutatja, hogy a fenntartó, illetve ágazatirányító is

„tudja és érti, hogy a BME a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményeként közügy, amely a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének, szakember-utánpótlásának nemzetközi beágyazottságú bázisa és letéteményese”.

Arra kérte Hankó Balázs minisztert, támogassa a Műegyetem megújulását az ehhez szükséges források és törvény adta lehetőségek biztosításával, hogy a BME alapításának 250. évfordulójára Európa top 100 egyeteme, Európa top 10 műegyeteme, Magyarország első számú innovatív egyeteme legyen.

A rektor felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség a sport és a tudomány területén is hívószó.

A BME az egyetlen magyar egyetem, amelynek egy éven belül új Nobel-díjasa és olimpiai bajnoka is lett

Krausz Ferenc fizikus villamosmérnökként végzett az egyetemen, Nagy Dávid párbajtőröző pedig gazdálkodás és menedzsment alapszakos hallgató – ismertette. 

Szólt arról is, a versenyképességhez erős felsőoktatás kell, autonóm, szolgáltató és folyamatosan megújuló egyetemmel, a szolgáltatószemlélethez pedig hozzátartozik az is, hogy a hallgatói élet a biztonságos közösségről, partnerségről, egymás méltóságának megőrzéséről szóljon. 

Hangsúlyozta: a BME eddig is elítélt és elfogadhatatlannak tartott mindenféle bántalmazó, méltóságot sértő viselkedést és intézkedést. A gólyatárborban történtekre utalva jelezte: a szükséges vizsgálatokat lefolytatják és a tanulságokat levonják.

(MTI)