Graur Csaba két és fél millió kilométert vezetett balesetmentesen

Graur Csaba

Graur Csaba nemrégen kapta meg az országban egyedüliként a kétmillió-ötszázezer balesetmentes kilométer levezetéséért járó kitüntetést a Volánbusz Zrt-től.

Graur Csaba vagyok, Makón születtem, de életemet Magyarcsanádon éltem és élem. Családom generációk óta itt él és a község meghatározó családjai közé tartozik. Édesanyám „Bogyi néni” védőnő volt 40 évig, édesapám Pista bácsi pedig buszvezető volt nyugdíjba vonulásáig. Mezőgazdasági gépszerelőnek tanultam. A szakma megszerzése után a Lenin TSZ-ben helyezkedtem el. Innen vonultam be katonának. A katonaság évei alatt szereztem meg az autóbusz vezetői engedélyemet. Leszerelés után rögtön autóbusz vezetőként helyezkedtem el.”

Volt e olyan az évek alatt, amikor abba akartad hagyni?

“Nem! A munka mindig támasz volt számomra, valamint én szeretem a munkám. Az évek alatt rengeteg minden történt velem és mindig biztonságot adott, ebbe nőttem bele. Bármi probléma történt velem, egy dolgot tudtam….. reggel fel kell kelni, el kell menni dolgozni! Első gyermekem Csaba 1994-ben született meg. A munkában ismertem meg mostani párom, szerelmünk gyümölcse lett a kisebb fiam Bence, aki tovább vitte a szakma iránti szeretetem. Nagyon sokat segít a párom és a fiam mind a mai napig!”

Van-e valamilyen világnézet vagy filozófia, ami segített abban, hogy ennyi éven keresztül tudd csinálni a munkád?

“A munka szeretette és az, hogy dolgozni kell – családot el kell tartani –, segített elérni a 2.500.000 kilométert.”

Ennyi idő alatt mi volt a legérdekesebb vagy húzósabb történet?

“Volt egy olyan eset, mikor Budapestre tartottam és egy kamion átjött szembe az én sávomba. Az autóbuszban 50 ember ült mögöttem, lehúzódtam az út szélére, dudáltam villogtam. Ahogy közelebb ért láttam, hogy a sofőr elaludt, szerencsére a duda hangjára felébredt és sikerült visszarántania a
kormányt így elkerültük a balesetet. De volt olyan is, hogy szakadó esőben ment előttem egy személyautó, mikor előzni kezdtem, meglepetésemre a sofőr minden jelzés nélkül rám húzta a kormányt, szerencsére mellettünk egy nagy ipari parkoló volt így sikerült nekem is behúzódni a parkolóba anélkül, hogy ütköztünk volna. Rengeteg ilyen és hasonló eset volt, a kollegáimmal számtalanszor mentettünk meg emberéleteket az ilyen balesetek elkerülésével.”

Mint ahogy a fenti történetekből is látszik, ehhez a teljesítményhez rengeteg szerencse is kellett. Van valami, amire büszke vagy a munkádban az elért eredményen kívül?

“Büszke vagyok arra, hogy a kétmillió ötszázezer kilométer dokumentálva van. Valamint arra, hogy a cég felterjesztett egy nemzetközi díjra amelyet Bolognában ítélnek oda. Miután lekérték az összes adatom megfelelőnek találtak és megkaptam a nemzetközi IRJ díjat.”

Végezetül mit üzennél azoknak, aki ezt a szakmát választanák hivatásul?

“Nehéz kérdés! Elsősorban talán azt, hogy humán központúnak kell lenni. Ezen felül nagyon fontos, hogy szeresse amit csinál, és legyen türelmes valamint jó konfliktuskezelő.”

Forrás: Magyarcsanádi Hírek

További 40 új elektromos busz érkezhet a fővárosba – 2026-tól