Gigantikus veszteséget halmozott fel a Magyar Nemzeti Bank!

Varga Mihály
Varga Mihály pénzügyminiszter felszólal a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. október 10-én. MTI/Illyés Tibor



A Fidesz vezérszónoka a rugalmasabb szabályozás mellett érvelt, a DK vezérszónoka ugyanakkor a kormány gazdaságpolitikáját kritizálta a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról folytatott vitában, az Országgyűlés keddi ülésén.

A jelenlegi, “kifeszített” költségvetési helyzetben racionális és észszerű lépés a jegybank veszteségkezelésének átalakítása

– jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés keddi ülésén.

Varga Mihály azt mondta: a módosítás lényege, hogy a jegybank veszteségét – hasonló nemzetközi példák alapján – nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel.


A módosítások elfogadása esetén 2024. január elsején a 2024-es költségvetéssel egyidejűleg léphetnek hatályba az új szabályok.

Az ilyen típusú rendszerbe Horvátország 2020-ban állt át, jegybanktörvényük a magyar szabályozáshoz is mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank (EKB) kritériumából indultak ki. A tervezetet egyeztették az EKB-val, amely szintén jóváhagyta az elképzelést – ismertette a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte: a módosítás növeli a jegybank függetlenségét és ezáltal gazdálkodásának hatékonyságát is, másrészt a költségvetési egyensúlyt is támogatja, hiszen a büdzsé 400 milliárd forintot meghaladó kiadás alól mentesül.

A KDNP az infláció elleni harc erősítését reméli a javaslattól, ami az MSZP szerint nem nyugtatja meg a piacokat

Bánki Erik (Fidesz) kiemelte: Magyarország gazdasága ellenáll az évek óta egymást követő válságok sorozatának, a magyar gazdaság erős, nem tört meg az a folyamat, amely szerint sikerül évről-évre felzárkózni az uniós tagállamokhoz. A kormány intézkedései hatékonyan működnek, ezért töretlen a nemzetközi befektetői bizalom az országgal szemben – tette hozzá.

Úgy vélte, a fejlődést, sem a háború, sem az arra válaszként adott uniós szankciók, sem pedig a visszatartott uniós források nem tudták megtörni.

Közölte: a most szóban forgó javaslat célja az MNB tőkepótlására vonatkozó merev szabály helyett egy rugalmasabb, életképesebb szabályozás elfogadása

Kitért rá: a kormány és a jegybank egyetért, hogy a gazdaság legnagyobb problémája az infláció, az elsőszámú feladat pedig ennek a letörése. A kormány elkötelezett továbbá az alacsony hiánycél és az adósság folyamatos csökkentése mellett – mondta.

A képviselő arról is beszélt, hogy a szóban forgó szabályozás csökkenti a nyomást a költségvetésen, frakciója ezért is javasolja annak elfogadását.

DK: a kormányzati döntések okozzák a magas inflációt

Varju László (DK) kifejtette: alapvető nézetkülönbségük van a miniszterrel a helyzetértékelésben, mert a tárcavezető az inflációval kapcsolatban olyan indokokra hivatkozik, amelyek valós hatása a töredéke a kormányzati gazdaságpolitika hatásának. A kormányzati döntések vezettek a magas inflációhoz – jelentette ki.

Hangsúlyozta: az elmúlt 13 év összességében a magyar állam lassú széthullásának és egy új milliárdoselit felépítésének a története.

Közölte: az MNB idén gigantikus veszteséget ért el, de a jövő évi költségvetési törvényben nem szerepel tétel ennek pótlására.

Azt mondta: a kormány igyekszik eltüntetni a legrosszabb gazdaságpolitikai döntéseiből következő károkat, amelyeket az emberekkel fizettetnek meg. A kormány minden idők leggyengébb forintját tudja felmutatni, emiatt szabadultak el az árak, a rezsiszámlák – vélekedett.

 Kijelentette: az MNB men védte meg a forintot, nem őrizte meg az árstabilitást, és most a kormány és az MNB egymást okolja a gazdaság mélyrepüléséért. A beterjesztett javaslat elfogadhatatlan – mondta.

KDNP: a javaslat erősíti az infláció elleni harcot

Hollik István (KDNP) értékelése szerint a törvényjavaslat arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is tudja az infláció elleni harcát hatékonyan folytatni. Aki a javaslatot támadja és nem támogatja, az valójában az infláció elleni harcot támadja – hangoztatta.

Közölte, a KDNP azért támogatja az előterjesztést, mert az új szabályozás erősíteni fogja a gazdasági növekedés kilátásait, valamint a jegybank és a kormány infláció elleni küzdelmét. A javaslat elfogadásával a nemzeti bank függetlensége nem sérül, sőt erősödik.

A kormánypárti politikus azzal vádolta az ellenzéki képviselőket, hogy eddig sem tettek semmit az infláció elleni küzdelemben, nem támogatták az ár- és a kamatstopot. Ha nemet mondanak a törvényjavaslatra – folytatta – az azt jelenti, hogy maradnia kell a jelenlegi szabályozásnak, vagyis több száz millió forintot kellene a jegybanki veszteség finanszírozására fordítani, ami veszélyeztetné a rezsicsökkentést és a nyugdíjemelést.

Párbeszéd: semmitmondó, nehezen számonkérhető és nem oldja meg a problémákat a jegybanktörvény módosítása

Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy értékelt: a jegybanktörvény módosítása semmitmondó, nehezen lehet számonkérni és nem oldja meg az MNB veszteségéből fakadó alapvető gazdasági problémákat. Jelezte: a Párbeszéd ezért nem támogatja a javaslatot. Közölte, nem ért egyet a pénzügyminiszterrel abban, hogy az inflációnak alapvetően a háború és a szankciók az okozói, szerinte ugyanis Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter nyilatkozataiból az derült ki, hogy valójában a laza monetáris és költségvetési politika a valódi ok.

Kifejtette: jegybanki veszteség makrooldaról azt jelenti, hogy ez valaki számára kiáramlott jövedelem, így ha ezt nem vonják vissza, akkor ennyivel több forrás van a gazdaságban. Ez azt jelenti – folytatta – hogy hosszú távon az infláció elleni küzdelmet nem tudja a kormány megnyerni.

Azt jósolta, hogy az egy-két hónapos csökkenés után az infláció a 8-10 százalékos sávba fog beragadni.

MSZP: a javaslat nem nyugtatja meg a pénzpiacokat

Vajda Zoltán (MSZP) felszólalását tíz másodperces szünettel kezdte, mert elmondása szerint ennyi idő alatt 500 ezer forinttal nőtt a jegybank vesztesége.

Közölte, egyáltalán nem végezték jól a munkájukat a gazdaság irányítói Magyarországon, ezért az MNB saját tőkéje júniusban mínusz 1511 milliárd forint volt, most 2000 milliárd forint felé közelíthet.

Hozzátette: most valakinek rendeznie kell a veszteséget, de ezt a kérdést a javaslatban elkenik, azt mondják, majd “lesz valahogy”, de a kormány nem nagyon akar fizetni sem most, sem jövőre, mert elfogyott a pénz. Az is biztos, hogy a nemzeti bank semmit nem hajlandó beáldozni – jegyezte meg.

A szocialista politikus gumiszabálynak tartotta azt, hogy a veszteség pótlását elfogadható időn belül kell végrehajtani. A pénzpiacoknak és a befektetőknek nem a kedvence ez a szabályozás, nem nyugtatja meg őket és a következmények súlyosak lesznek – tette hozzá.

 Úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök tudtával a gazdaság három irányítójának – Matolcsy György jegybankelnöknek, Varga Mihály pénzügyminiszternek és a Nagy Márton “gazdaságvisszafejlesztési miniszternek” – a “cicaharcát” szenvedi el az ország. 

Jobbik: keressék meg a felelősöket!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy óriási a probléma, kapitális a veszteség a jegybanknál, ami az egész magyar gazdaságot fojtogató helyzethez vezethet.

Azt mondta, “csípőből” nem utasítja el a javaslatot, de azt furcsának tartja, hogy a pénzügyminiszter ezt az egész “katasztrófahelyzetet” adottságként kezelte. Sürgette, hogy keressék meg felelősöket.

Irritálónak nevezte, hogy a kormánypártok végig asszisztálták, hogy a devizahitelek átváltásán horrorisztikus többletet realizált az MNB, de abból a tulajdonosokhoz nem jutott vissza semmi. Szólt arról is, hogy a forint árfolyama miatt a magyarok több száz milliárd forint különadót fizettek.

(MTI)

A kormány lecsap a Magyar Nemzeti Bankra?