Egy ezeréves kardot is találtak a régészek a Kassa közelében épülő ipari park területén
A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Régészeti Intézetének kutatói Marek Vojteček és Michal Cheben archeológusok vezetésével befejezték a régészeti kutatások első féléves szakaszát Szlovákia legnagyobb építkezésén, a Kassához közeli Valaliky Industrial Parkban, ahol éveken belül a Volvo építi meg az ország egyik legnagyobb autógyárát.
A kimutatások szerint a vizsgált régészeti lelőhely az egyik legnagyobb ilyen jellegű lelőhely az Tisza-menti terület északi részén
Ahogy azt Michal Vojteček archeológustól az ipari park területén zajló munkálatok közepette megtudtuk, egy ilyen nagy építmény előnye, hogy a régészek nem csak részleges feltárásra képesek, mint például a kisebb méretű építkezéseknél, hanem egész falvak vagy sírok csoportos feltárására is.
„Ez jelentősen javítja a régió településeinek értelmezési és rekonstrukciós lehetőségeit, a lakosok társadalmi szerkezetét, az ember és a természet kapcsolatát”
– nyilatkozta az Új Szónak a helyszínen a SAV archeológusa.
A tudósok feltárták a badeni kultúra kőkorszaki népének települését, neolitikus temetkezési máglyák maradványait, egy kenotáfot – az oszmán kultúra szimbolikus sírját a korai bronzkorból. Találtak egy sírt a korai bronzkorból származó pilinyi kultúra népének mintegy 30 urnájával, valamint egy urnát a hallstatti kultúra időszakából. Felfedeztek egy germán települést az ókori Róma idejéből, valamint egy nagyméretű települést a középkorból.
Ómagyar sírok
A SAV szakemberei szerint különösen fontosak a 10. századból vagy a 11. század elejéről származó, mintegy 280 ómagyar sír. A feltárt sírokban talált emberi maradványok többsége még mindig fakoporsókban volt, és nyugat-nyugati irányban helyezkedtek el, a fejük nyugat felé irányult, melyek kopaszra voltak borotválva.
„A korabeli emberek számára ez azt jelentette, hogy az elhunyt a sírbeli életben a naptól kapta az első levegőt” – derült ki a SAV tájékoztatásából.
Az ásatások során feltárt síroknak egyébként olyan jellemzői is voltak, amelyek az ugarit népcsoport jelenlétére utalnak. Ennek bizonyítékai például a lovas sírok, amelyekben az elhunyt mellett elhelyezték lovaik részeit, valamint a lovas felszereléseket. A sírokból származó tárgyak között vannak macheták, fejszék és íjak is. A női sírokban karkötőket, gyűrűket és kerámiaedényeket is találtak.
„A fiúk sírjaiban volt a legkevesebb tárgy – kerámiaedények és egy kés, de voltak olyanok is, amelyekbe húst tettek”
– tájékoztatott a SAV.
Michal Vojteček elmondta, az átfogó régészeti feltárás utolsó fázisának kezdetekor egy olyan sírt is találtak, melyben az emberei maradványok és egyéb személyes tárgyak mellett egy hatalmas, fémből készült kardot is találtak.
A szakember szerint ez egy hatalmas siker, s igazából egy olyan leletről van szó, amivel az archeológusok csak nagyon ritkán találkoznak.
„Annak ellenére, hogy ezt a sírt is a mintegy 280 ómagyar sír között találtuk, a kard típusa, mérete és kivitelezése alapján nyilvánvaló, hogy egy szláv eredetű fegyverről van szó, mely a jelek szerint közel ezer éve volt elrejtve a föld alatt a sírban. Amint említettem, ezen a részen több száz ómagyar sírt találtunk, s mivel a kard szláv eredetű, a jelek arra mutatnak, hogy annak idején ebben a térségben több etnikum élhetett egymás mellett. S mivel ilyen jellegű tárgyakat csak nagyon ritka esetekben helyeztek a sírokba, a kard tulajdonosa valószínűleg egy magas beosztású, az itt élők számára egy kimondottan fontos, vezető személyiség lehetett”
– zárta Michal Vojteček.
Forrás: Új Szó
Idén nyáron kétszer annyi pénzt hagytunk a fővárosi fürdőkben, de novemberben lesz 150 forintos nap