Deutsch Tamás: az EU durván korlátozná a szólásszabadságot
Az Európai Unió (EU) a jogalkotás eszközével élve a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság radikális, durva korlátozása érdekében lép fel – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szólásszabadság című konferenciáján kedden Budapesten.
A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus elmondta, hogy az EU több területen is „kötelező magatartás szabályokat” akar bevezetni. Elfogadtak egyebek között egy uniós médiaszabályozásra vonatkozó jogszabályt, ami tagállami, sőt alapvető uniós rendelkezéseket is nyíltan megsértő előírásokat tartalmaz – magyarázta.
Rámutatott, az unió alapszerződése egyértelműen kimondja, hogy a tömegtájékoztatás szabályozása tagállami, nemzetállami hatáskör, az új uniós szabály mégis kötelező előírásokat fogalmaz meg a tömegtájékoztatásban dolgozók szerkesztői munkájára vonatkozóan. Mint mondta, a szóban forgó törvény létrehoz egy uniós hatóságot is, ami kötelező érvényű döntéseket hozhat a tömegtájékoztatás működését illetően, így az EU lépéseket tehet a kifogásolt tartalommal kapcsolatban.
Egy másik előterjesztés felvenné az uniós bűncselekmények közé és kiterjesztené a gyűlöletbeszéd fogalmát – folytatta a képviselő, kiemelve: a szabály „a genderideológiai őrülettel kapcsolatos kritikus megnyilatkozásokat” is uniós gyűlöletbeszédnek nyilvánítaná. Így például a magyar alaptörvény azon rendelkezése, hogy „az anya nő, az apa férfi”, gyűlöletkeltésre alkalmas kinyilatkoztatás lehet.
Deutsch Tamás közölte: az EU a „neki nem tetsző” vélemények kiiktatása érdekében átalakítaná a politikai reklámokra vonatkozó szabályozást is. Az új jogszabály azt a „faék egyszerűségű” célt tűzte ki, hogy pontosan megmondják, miről beszélhetnek a pártok egy politikai kampányban.
A kormánypárti politikus beszámolója szerint „az asztalon fekszik” az európai pártokról, azok finanszírozásáról szóló jogszabály módosítása is. Ez arról szól, hogy a páneurópai, vagyis nemzetállamokat átívelő szervezettel működő politikai pártoknak írásos garanciát kell adniuk arról, hogy minden tagpártjuk elismeri a jogszabályban előírt uniós alapértéket. A garanciák betartását hatóság is ellenőrzi, amely korlátozhatja a pártok működését, sőt akár az európai parlamenti választásokon való indulásukat is – jegyezte meg.
Deutsch Tamás szavai szerint a véleményszabadság elleni támadás nem negatív utópia, és nem tervezet, hanem létező, rémisztő valóság
A normaalkotás megtörtént, az említett rendelkezések hónapokon belül, vagy legkésőbb egy-két éven belül hatályba léphetnek valamennyi uniós tagországban, jogi és pénzügyi szankciókkal büntetve az eltérő véleményeket – hangoztatta.
„A feladatunk nem kevesebb, mint megérteni azt, hogy ha a személyes, közösségi, nemzeti és európai szabadságunkat támadás éri, akkor az ellen küzdeni kell”
– jelentette ki a képviselő, hozzátéve: a támadások elhárítása „szabadságküzdelem.”
Deutsch Tamás beszélt arról is: „minket az különböztet meg a nyugat-európaiaktól, hogy éltünk olyan rendszerben, ami tényleg diktatúra volt, ami nemcsak a véleményt, hanem a véleménymondót akarta kiiktatni.” „Mi pontosan tudjuk, mit jelent küzdeni a szabadságért” – hangsúlyozta.
A képviselő szavai szerint a szabadság valahol ott kezdődik, „amikor nemcsak megengedik, hogy szeressem a hozzám közel állókat, szeressem a hazámat vagy megvalljam az istenfélő gondolataimat, hanem szabadon beszélhetünk is minderről.”
Hangsúlyozta továbbá: kizárólag joguralom mentén, jogállami technokráciával nincs jogállamiság.
Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke azt emelte ki: ma már a széles nyilvánosságban senki nem vitatja, hogy a cenzúra része a mindennapjainknak.
„Nemrég a brüsszeli döntéshozók jogalkotásba kezdtek, ám nem elsősorban az európai választópolgárok szólás- és véleményszabadságát védik, nem rendet tesznek, hanem saját cenzúrarendszert építenek ki”
– magyarázta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi években az internet vált az elsődleges hírforrássá (alapvető tévdés, a szerk.), ott zajlik a közélet, ezért fontos a véleményszabadság korlátozása az interneten a „megbízható NGO-hálózatok” közreműködésével.
A gyűlöletbeszéd kategóriájának kitágítása kapcsán az elnök megjegyezve: mára oda jutottunk, hogy a politikai vélemények széles spektruma, a szatíra, a mémek, a humor, „sőt gyakorlatilag bármi” gyűlöletbeszédnek minősíthető, ami „pszichológiai sérelmet okoz egy identitáscsoportnak, vagy a csoport egy tagjának.”
Fűrész Gábor azt mondta, a véleményszabadság elleni támadás két szinten zajlik, az állampolgárok és a nemzetállamok szintjén.
„Mi a véleményszabadságot nagyra becsüljük itt, Közép-Európában – jelentette ki, hozzátéve: „büszkének kell lennünk” arra, hogy olyan országban élhetünk, ahol a véleményszabadságnak még komoly politikai következményei lehetnek.
Lánczi András filozófus, politikatudós úgy fogalmazott: ma nagyon sok támadás éri a szólásszabadságot, „nemcsak baloldalon, hanem jobboldalon is.”
Ennek a fő oka, hogy a modern baloldali liberális progresszivizmus radikális stációban van – mondta, hozzátéve: a progresszívok radikalizálták az egyenlőséget és magukhoz ragadták a jogot, hogy például az emberi jogokat más jogok oltárán feláldozzák a progresszió érdekében.
„A progresszió nem az igazságkeresés eszköze. Megpróbál elnyomni minden más gondolatot” – magyarázta Lánczi András. Hozzátette: a szólásszabadság legfőbb ellensége az ideológia alapú modern gondolkodás, amelyet nem érdekel az igazság.
(MTI)
