cserihanna kíméletlen párbeszédet folytat a bennünk élő szörnnyel új dalában
cserihanna új felvétele a lírai hangszerek és lo-fi beütésű, nyugalmas lüktetés hirtelen egy merőben más, feldúlt szövegvilággal találja szembe magát. Ettől valahogy még fájdalmasabb az egész téma, amelyet a „Szörny vagyok” című zene megfogalmaz. Az énekesnő megszokott, mély lélektani miliőjében debütál és feloldást már csak április 5-ei önálló, teltházas estjére ígér, amikor megkísérel felszabadítani saját magát és közönségét a társadalmi és belülről fakadó béklyóktól.
„A „Szörny vagyok” című szám egy intim vallomás arról, hogy milyen az általunk csúnyának vélt arcunk, hogy az önutálat hogyan változtat át minket időnként frusztrált szörnyekké, és milyen az, ha a hozzánk legközelebb állók elől ezt minden igyekezetünk ellenére sem tudjuk elrejteni. A legelviselhetetlenebb verziónkat ugyanis a barátaink, a párunk vagy a családunk is megtapasztalják időnként, sőt néha egyenesen ők esnek áldozatául ennek a bennünk feléledő szörnynek. A legmélyebb félelmemet, a saját szerethetőségemmel kapcsolatos kételyeimet igyekeztem ebben a dalban megfogalmazni” – árulta el a pécsi születésű énekesnő-dalszerző szerzeményéről.
Hanna eddigi, kétéves zeneipari jelenlétével, hitelesen kapcsolódva önmagához elérte, hogy egyre hangosabb szócsöve legyen a mai, átlagos felnőttek lelki világának, akiknek piszok rögös az önismerethez és az önelfogadáshoz vezető út. Igazi mintapéldák erre az „Akinek én sok vagyok”, a „ZSIRÁFHÁT”, a „pánick”, az „Őrült nő”, vagy a „ma se csináltam rohadtul semmit” című darabok.
A debütáló „Szörny vagyok” időzítése pedig nem véletlen, ugyanis az előadó éppen egy hét múlva igyekszik leszámolni a hétfejű sárkánnyal és szakítani az önostromló gondolatokkal az Akvárium Klubban.