Búcsú az orosz gáztól, új energetikai hálózat, több megújuló energia az Európai Unióban
A belga elnökség utolsó energiatanácsát tartották Brüsszelben.
A miniszterek olyan programokat és terveket indítottak el, amelyek célja, hogy előkészítsék a terepet egy energetikailag független, megújuló erőforrásokra alapozó Európa számára.
A jövőbe tekintett az EU az energiaminiszterek legutóbbi tanácsülésén, amely egyben az utolsó volt a belga elnökség alatt és az EP-választás előtt. A választások után új Európai Bizottság áll majd fel, és a magyar soros elnökség veszi át a stafétát, addig is két fontos téren kötelezte el magát a tanács, reménykedve, hogy a következő parlament, bizottság és elnökség is tartja majd magát a tervekhez.
Az orosz energiától való teljes függetlenedés elérését jelölték meg célként a miniszterek
Ez ráadásul nem is hosszú távú terv, Kadri Simson európai biztos elmondta, hogy a tagállamok egy ambiciózusabb csoportja már 2027-re nullára csökkentené az EU orosz gáz- és olajimportját. Úgy tűnik, az orosz energiától való teljes függetlenedés most már inkább politikai akarat kérdése.
Az Unió az orosz–ukrán háború kitörése óta 45%-ról 15%-ra csökkentette az orosz gáz arányát az energiafelhasználásában, és most már a maradék 15%-ra is vannak alternatív beszállítók és beszállítási útvonalak, amelyek igény szerint szinte azonnal át tudnák venni az orosz ellátó helyét. Mindenesetre a tagállamoknak a jövő hónapban kell leadniuk egy részletes energetikai és klímatervet, amelyből kiderül majd, melyik országban milyen arányban terveznek függetlenedni az orosz gáztól, és milyen zöld átállást terveznek.
A második fontos vállalás az EU energetikai hálózatának megreformálása
A megújuló energiára való átállás szükségessé teszi, hogy Európa területén újratervezzék az energiaszállítást, például a nagyfeszültségű vezetékek és a háztartásokat ellátó energetikai hálózatok rendszerét. A megújulók termelése gyakran máshol működik, mint ahol az erőművek voltak. Ezért nyilvánvalóan meg kell oldani az energiaszállítást azokból a térségekből, amelyek ideálisak a nap-, víz- vagy szélenergia termelésére azokba a régiókba, ahol a lakossági és ipari fogyasztók felhasználnák az energiát.
A megújuló források emellett a tradicionális erőművektől eltérő időzítéssel termelnek, és sokkal gyakoribbak a kicsi, csak egy háztartást vagy infrastruktúra egységet ellátó megoldások is (például a tetőn elhelyezett napelemek). Ezekhez mind alkalmazkodnia kell Európa megújuló energetikai hálózatának.
Tinne van der Straeten, a belga elnökség képviselője optimistán nyilatkozott a kérdésben, és elmondta, a magyar soros elnökség szintén vállalta, hogy folytatja az energetikai hálózatokkal kapcsolatos munkát.
Az energiatanács ülésén részt vett Lantos Csaba, magyar energiaügyi miniszter, aki négyszemközti tárgyalást is folytatott Kadri Simsonnal. Ám erről a találkozóról nem készült külön feljegyzés, ahogyan az Energiaügyi Minisztérium sem számolt be az eseményről.
Zöld megoldások a CYEB csoporttól
A kormány célja, hogy Magyarországon a napelemes erőművi kapacitás 2030-ra elérje a 12 gigawattot, és így ne csak autógyártó nagyhatalom legyen, hanem a zöldenergia tárolásában is az élen járjon – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter Budakalászon, a Zöld megoldások a CYEB csoporttól című konferencián.
A miniszter megnyitó beszédében kiemelte: a magyar kormány úgy döntött, hogy a most uralkodó green dependent (zöld függő) gondolkodással szemben megpróbálja a saját konzervatív zöld energiapolitikáját kialakítani.
Ennek elmondása szerint két pillére van. Az egyik a nukleáris energia termelése, amelynek érdekében meghosszabbítják 20 évvel a Paks 1 atomerőmű üzemidejét, így az erőmű stabilan termelheti továbbra is a maga 2000 megawatt energiáját. Mellette épül a Paks 2 atomerőmű, amely 2400 megawattos kapacitással fog rendelkezni. Ez a két erőmű megadja a magyarországi áramellátás stabilitását – jelentette ki Lantos Csaba.
Magyarország elérte, hogy a napelemes termelés kapacitása már 6,3 gigawatt
Az ország áramszükséglete adott pillanatban 4,5 és 7,4 gigawatt között van, átlagban 6 gigawatt. Vagyis a napelemek adott időszakokban képesek megtermelni az egész ország ellátásához szükséges áramot – jelezte Lantos Csaba.
Kiemelte: egyre többször történik meg az, amire korábban nem volt példa, hogy az ország viszonylag tartósan képes áramexportra. Ez azonban új kihívást is jelent, szükségessé teszi, hogy a megtermelt energiát el is lehessen raktározni, ezért kellenek energiatárolók.
Kitért arra, hogy jelenleg a szűk tárolási kapacitások miatt nagyon változó az áram ára.
“Még az is előfordul, hogy a termelő fizet annak, aki felveszi tőle a fölösleget. A lakosságot azonban nem lehet ilyen áringadozásoknak kitenni, ezért is kell a rezsivédelem”
– mondta a tárcavezető.
Forrás: HVG / MTI
Átadták Magyarország első zöldhidrogén üzemét a Bükkábrányi Energiaparkban
