Barcsay 125 / jubileumi év megnyitása a Képzőn

  • Barcsay 1. kép
  • Barcsay 2. kép
  • Barcsay 3. kép
  • Barcsay 4. kép
  • Barcsay 5. kép
  • Barcsay 6. kép
  • Barcsay 7. kép

Hommage à Barcsay Jenő

Barcsay 125 jubileumi év nyitórendezvénye

Díjátadó és kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász hallgatóinak pályamunkáiból

Megnyitó: 2025. január 14., kedd, 17 óra

Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem (1062, Budapest, Andrássy  út 69-71.)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) 2025-ben nagyszabású programsorozattal emlékezik meg Barcsay Jenő születésének 125. évfordulójáról. A jubileumi eseménysorozat nyitórendezvénye a Hommage à Barcsay Jenő című kiállítás és díjátadó, melyre az egyetem Barcsayról elnevezett kiállítótermében kerül sor, 2025. január 14-én. A kiállításon megtekinthető a Barcsay Jenő szoborpályázatra beérkezett huszonhat szobrászhallgató huszonnyolc terve, illetve a megvalósuló, nyertes pályamű, Bárdi Dominik végzős hallgató Fénykapu című alkotása. A szobor különlegessége, hogy áttört, a fényt derengőn áteresztő, nagyméretű alabástrom tömbből faragják ki. Bárdi Dominikon kívül díjat kap még Wessel Martin, Sarfenstein Ditta Margit és Tatár-Kiss Virág szobrászhallgató is.

Hommage à Barcsay Jenő nyitórendezvényen adják át a Barcsay Díjat is, melynek elnyerésére a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány minden évben pályázatot hirdet. Idén a kuratórium elnökétől, Feledy Balázstól az MKE három egykori hallgatója veheti át a kitüntetést: Dávid Zita festőművész, Kovács Zoltán szobrászművész és Vető Orsolya Lia festőművész.

A Barcsay 125. jubileumi emlékév

A Barcsay 125. jubileumi emlékév keretében a Magyar Képzőművészeti Egyetem nagyszabású programsorozatot – kiállításokat, könyvbemutatókat, Barcsay Jenő tanulmánykötetet, Barcsay két könyvének újbóli kiadását, valamint konferenciát – szervez. Az emlékév kiemelkedő eseménye a Magyar Képzőművészeti Egyetem fő kiállítótermében, 2025. július 14-én nyíló különleges tárlat, amely Barcsay festményeiből és anatómiai rajzaiból válogat. A kiállítás célja nem a teljes életmű, hanem a főbb alkotói korszakok, témák, motívumok bemutatása, a műfaji sokoldalúság kiemelése. Külön hangsúlyt kapnak  a mester kevéssé ismert kései, absztrakt, ún. „fekete korszakának” művei, valamint a máig alapműnek számító Művészeti anatómia (1953) című kötetének eredeti rajzai, amelyért a művész Kossuth-díjat kapott.

Barcsay Jenő művészi hagyatéka

Barcsay Jenő (1900–1988) a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, az absztrakt-konstruktivista irányzat meghatározó képviselője. Több, mint hat évtizedes művészi pályafutása során a legkülönfélébb műfajokban és technikákban alkotott: az alföldi realista festészet hagyományaihoz kötődő portréi, klasszikus vonalvezetésű rézkarcai, expresszív tájképei, letisztult arányrendszerű figurális mozaikjai vagy a pusztán színekből és geometrikus alakzatokból építkező kompozíciói mind-mind a gazdag életmű részei. Barcsay alkotásai a magyar konstruktív törekvések csúcspontját képviselik, egyéni látásmódja ma is inspiráló.

Tanár és tankönyvíró – örök érvényű művészi anatómia

Festői munkássága mellett Barcsay Jenő a Magyar Képzőművészeti Főiskolán is maradandót alkotott: 1945-től három évtizeden keresztül tanított művészeti anatómiát. Az általa kidolgozott módszertan ma is szilárd alapja az anatómia tantárgy oktatásának, amely nemzetközi szinten is komoly vonzerő a művészhallgatók számára. 1953-ban jelent meg Művészeti anatómia című tankönyve, amely azóta is a művészeti oktatás alapvető forrásműve, számos nyelvre lefordították. A kötetet illusztráló ceruzarajzai óriási művészi értékkel bírnak, – a munkájáért Barcsay Jenő Kossuth-díjat kapott.

A Barcsay 125 jubileumi emlékév a Magyar Képzőművészeti Egyetem szervezésében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósul meg. Az eseménysorozat megrendezésében az MKE kiemelt partnere a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum és a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány.

Fotók:

  • Barcsay Jenő: A kar és váll ízületek. 1953, ceruza, papír, MNG
  • Barcsay Jenő: Szántóföldek, 1935 körül, tempera, papír, Türr István Múzeum
  • Barcsay Jenő: Íves ablakok szürkében, 1969, olaj, karton, FMC
  • Barcsay Jenő: Önarckép, 1949, kréta, papír, FMC
  • Barcsay Jenő: Asszonyok holdfényben, 1963, olaj, furnérlemez, FMC
  • Barcsay Jenő: Szürke-fekete, 1976, olaj, vászon, FMC
  • Barcsay Jenő: Kőhegy, 1931, rézkarc, papír, MKE