A Szent Kapu a mennyeinek földi mása – Vértesaljai László elmélkedése

Az igazi Szent kapu a Mennyország Ajtaja, ahol majd színről színre látjuk az Urat. Oda vágyakozunk, ám „addig is nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem pihen benne” (Szent Ágoston). Az Apostol is erre figyelmeztet: „Quae sursum sunt, quaerite – Az odafönt valókat keressétek” (Kol 3,1), és ezekkel a szavakkal int országunk első, az esztergomi bazilikának a homlokfelirata.

Valójában egyetemes emberi igényről van szó, mely a Kapun átlépéstől megszentelődést, a mögöttes befogadó helyen pedig oltalmat és védettséget remél. Ilyen a 3300 éves mükénéi oroszlános kapu, még a Krisztust nem ismerő világ részéről is.

Isten azonban nagy szeretetében a Választott Nép tagjain keresztül szól egyre pontosabban a „Kapuról”, melyen keresztül először elhagyhatták a szolgaság házát, majd a pusztai vándorlás során olyan „kapuról” álmodtak, mely befogadja őket. Ekkor született a 118. zsoltár, mely a vándorló zarándok-nép szíve vágyát ölti szóba és ami mindmáig a Szent Péter bazilika Szent Kapuja megnyitásának egyetlen, rövid és tömör imája. Ezt imádkozta a 2000-es Nagy Jubileumi Szentév megnyitásakor Szent II. János Pál pápa és Ferenc pápa is követi az ősi szertartást, amikor a kórus éneke mellett kezével megnyitja a kaput:

„Ez az Úr kapuja. Az igazak lépnek be rajta. Belépek házadba, Uram. Leborulok szent templomodban. Nyissátok meg nekem az igazságosság kapuit. Azokon belépve megvallom az Urat.”

A 118-as zarándokzsoltár: Ez az Úr kapuja, belépek házadba, Uram.

Maga a zarándok zsoltár egyetlen hatalmas Isten-dicséret:

„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart. Mondja Izrael háza: irgalma örökké tart. Mondja Áron háza: irgalma örökké tart. Mondják, akik félik az Urat: irgalma örökké tart. Tárjátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek, hogy hálát adjak az Úrnak. Ez az Úrhoz vezető kapu, az igazak mennek be rajta. Hálát adok neked, mert meghallgattál, te lettél szabadítóm. Áldott, aki az Úr nevében jön! Az Úr házából megáldunk titeket. Az Úr az Isten, az ő fénye világít nekünk. Álljatok be a menetbe, legyen zöld ág a kezetekben, egészen az oltár szarváig! Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, hálaénekkel dicsőítelek! Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.”

Krisztus oldalsebe a benne hívők kapuja: „Szent sebeidbe rejts el engem!”

Isten zsoltározó népe aztán bevonult az Ígéret földjére, ahol otthonra lelt, Urának templomot is emelt, benne a Szentek Szentjével. December 24-én kedden Szenteste napja reggeli miséjének kezdőéneke üzeni nekünk: „Íme, elérkezett már az idők teljessége, amikor Isten elküldte Fiát a földre” (vö Gal 4,4). Urunk Jézus pedig, éppen a templomszentelés ünnepén nyilatkoztatja ki magáról: „Én vagyok a kapu. Aki rajtam lép be, üdvözül” (Jn 10.9). De a szónál többet is tesz, mert a kereszten hagyja és engedi, hogy önmagát, mint Kaput megnyissák. Az a drága oldalsebe a mi kapunk, ezért imádkozzuk: „Szent sebeidbe rejts el engem!”.

1300-ban hirdették meg az első szentévet, majd negyedszázados tagolással ismétlik

A Krisztus-test Egyház életében a 13. század vége felé, a ferences és domonkos rendek hozta nagy lelki megújulás és megszentelődés igényével született meg alulról az a spontán népi kezdeményezés, amelyet VIII. Bonifác pápa felismert és 1300-ban meghirdette az első szentévet. Megnyitotta a régi Szent Péter bazilika Szent kapuját és elrendelte, hogy száz év múlva nyissák meg újból. Isten Népe azonban – főként a pápák avignoni távolléte miatt – újból lelki igényét érezte a szentév kegyelmeinek, s így született meg – helyben székelő pápa nélkül – az 1350-es szentév. Rövid idő alatt, az 1390-es és 1400-as szentévek után 25 éves fordulókkal rögzítették a szentéveket, minden évszázad elején, negyedén, közepén, háromnegyedén és a végén tartott jubileummal, hogy az átlag életkort tekintve lehetőleg minden keresztény életében legalább egy alkalommal Rómába zarándokolhasson, hogy elnyerje bűnei bocsánatát és a megerősítő kegyelmet.

Fohász

„Ez az Úr kapuja. Az igazak lépnek be rajta”. Urunk, Te tudod, hogy mi akkor leszünk igazzá, ha elfogadjuk Tőled a mi megigazulásunkat, melyet életeddel szereztél meg nekünk. Add, hogy most Karácsony ünnepe, a te Eljöveteled hozza meg számunkra ezt a belső igaz emberré válást, hogy testben vagy akár lélekben mi is átléphessük a 2025-ös jubileumi szentév kapuját. Ámen!