Fidesz: jövőre több mint 84 milliárd forint jut határon túli feladatokra
Summary
2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiányt tovább csökkentik, ennek jegyében 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre
A külhoni magyarok támogatásáról, az oktatásról, a gazdasági növekedésről és a lakhatásról is volt szó szerdán az Országgyűlésben a 2025-ös központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában.
Herczeg Tamás (Fidesz) arról beszélt: jövőre 84 milliárd 481 millió forintot különítenek el nemzetpolitikai, határon túli feladatokra.
Értékelése szerint, míg 1990 előtt a külhoni magyarság a magyar állam megtagadott gyermeke volt, a rendszerváltozás után – az 1998 és 2002 közötti időszak kivételével – a mostohagyermeke. Azonban a 2010-től alakuló új nemzetpolitika már „édes gyermekeként kezeli, óvja és erősíti a határon túli tömbben, szórványban vagy diaszpórában élő magyarságot„.
A Fidesz-KDNP kormány 2010 óta összesen 1374 milliárd forintot, évente körülbelül 100 milliárd forintot költött nemzetpolitikai célokra, míg 2009-ig ez az összeg évente körülbelül 9 és 10 milliárd forint között volt.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának költségvetésében a nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcímen jövőre 3 milliárd 629 millió forint szerepel, ez az összeg biztosítja a nemzetpolitikai szempontból kiemelt jelentőségű partnerek, programok és fejlesztési célok megvalósítását, illetve az e célra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez szükséges forrásokat – mondta.
Kiemelve a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Programot
Államtitkár: tovább bővülnek a legfontosabb jóléti, közszolgálati források
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: tovább bővülnek jövőre a legfontosabb jóléti, közszolgálati források a költségvetésben. Az oktatás területén 500 milliárd, az egészségügy területén 330 milliárd forintos lesz a növekedés, de több pénz jut a bűnfelderítési feladatok ellátására és a katasztrófavédelmi rendszerre is.
Fontosnak nevezte, hogy a Röszke és Tompa határátkelőhelyek fejlesztésére is forrást biztosítanak és a csengeri börtön építésének utolsó szakaszára is elkülönítettek 8 milliárd forintot a büdzsében.
Momentum: Budafok-Tétény két legfontosabb szimbólumát hagyja a kormány szétrohadni
Tóth Endre (Momentum) arról beszélt, módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kastély épületének és teljes környezetének felújítására, jelezve, a bezárt és folyamatosan romló állapotú épület felújítását 12 éve halogatja a kormány.
Ugyancsak sürgette a budafoki Törley-mauzóleum felújítását, valamint szorgalmazta több dél-budai iskola felújítását, bővítését.
Fidesz: több mint 1600 milliárd forint jut az oktatásban dolgozók bérére
Vinnai Győző (Fidesz) a felsőoktatásról és a szakképzésről szólva jelezte: a jövő évi költségvetés több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére, amiben az óvoda, általános és középiskola és a felsőoktatás is benne van. Ez a duplája a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben szereplő összegnek.
A szakképzési centrumok jövőre 249 milliárd 880 millió forintos költségvetéssel számolhatnak, bevétellel vagy állami támogatással, ami 55 milliárd 808 millió forinttal több az idei forrásnál.
Jobbik: a honvédségnek is be kell szereznie a drónokat
Sas Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben elegendő összeg áll rendelkezésére a Magyar Honvédség által kitűzött célok végrehajtására. A szomszédságunkban zajló konfliktus a „drónok háborúja„, ezért a honvédségnek is be kell szereznie az ilyen eszközöket, miközben ki kell építeni a drónelhárító képességet is – érvelt.
A mobil rakéta tüzérségi eszközök beszerzése a mai világban elkerülhetetlen, miközben légvédelemre és a páncélosokra is komoly hangsúlyt kell fektetni – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a légierő is modernizációra szorul.
Fidesz: Magyarország 2025-ben kimagasló gazdasági növekedésre lehet képes
Salacz László (Fidesz) azt mondta: a magyar kormány a gazdasági semlegesség politikáját vállalta, amely biztosítja, hogy az ország kizárólag a saját érdekei szerint cselekedjen, és nyitott maradjon minden irányú gazdasági és energetikai együttműködésre.
Ennek köszönhetően Magyarország 2025-ben kimagasló gazdasági növekedésre lehet képes, amely lehetőséget teremt a családtámogatási rendszer bővítésére, a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére, valamint a béremelések dinamikus rendszerének kialakítására – emelte ki.
Felszólalásában szólt a Kecskemét környéki beruházásokról is, kiemelve a város ipari parkja villamosenergia infrastruktúra fejlesztését, valamint a dél-alföldi vasútfejlesztéseket.
DK: a lakhatási célú kiadások 90 százaléka nem szociálisan célzott
Kálmán Olga (DK) arról beszélt: 14 év óta tart és egyre mélyül a lakhatási válság, az Eurostat adatai szerint 2010 és 2024 közt Magyarországon drágultak a második legnagyobb mértékben a lakóingatlanok, és a bérleti díjak emelkedésében is a felső harmadba tartozik az ország.
Ma Magyarországon több mint két és félmillióan élnek lakhatási szegénységben, és ők nem férnek hozzá az otthonfelújítási és az energetikai programokhoz.
A költségvetésből az látszik, hogy a kormány lakhatási célú kiadásainak több mint 90 százaléka szociálisan nem célzott – mondta.
Jelezte: a DK módosító javaslatokat nyújt be bérlakás- és kollégiumépítésre.
Fidesz: a magyar élelmiszerbiztonság a legjobbak között van
Font Sándor (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszerbiztonság európai és világmércével mérve is a legjobbak között van. Hozzátette, az egyik előnyünk, hogy ezt a biztonságot garantálni tudjuk, ezért exportképesek vagyunk.
Kiemelte, hogy Magyarországon csak GMO-mentes növényeket lehet termeszteni. Hangsúlyozta, az az álmuk, hogy ne csak a növények, de az összes élelmiszer is GMO-mentes legyen.
A vidékfejlesztési programokról beszélve emlékeztetett, hogy az Európai Unióból érkező támogatási összegek mellé a kormány nyolcvan százalékos nemzeti társfinanszírozást rendelt a 2020-2027-es pénzügyi időszakban.
A veszélyekről és problémákról beszélve hangsúlyozta, soha nem látott európai gazdatüntetésekre volt szükség, hogy visszább léptessék az uniós „green dealt„, a „zöldőrületet„. A veszélyforrások közé sorolta, hogy feltétel nélkül engedélyezték az ukrán gabonabeáramlást az EU-ban, ami tönkretette az addig kialakult kereskedelmi csatornákat.
DK: épüljön egy egészségügyi diagnosztikai központ Székesfehérváron
Földi Judit (DK) kifogásolta, hogy a javaslatban nem esik szó a székesfehérváriak életminőségét javító közlekedési fejlesztésekről. A nagy tehergépjárművek áthaladása miatt a városban mindennaposak a dugók – tette hozzá.
A képviselő azt kérte, hogy a településen épüljön egy egészségügyi diagnosztikai központ.
A kormány a tehetősebb önkormányzatokat évről-évre egyre jobban emelkedő sarccal bünteti – jelentette ki a szolidaritási hozzájárulást bíráló ellenzéki politikus.
Földi Judit azt is mondta, hogy minél több védőoltást kell ingyenessé tenni. Arról is beszélt, hogy fel kell emelni a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek zsebpénzét.
Fidesz: a költségvetés új perspektívát nyit
Mátrai Márta (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy az EU mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a Magyarországnak járó források folyósítását.
A jövő évi költségvetés új perspektívát nyit, reményt és lehetőséget nyújt mindenki számára, de ehhez gazdasági semlegességre van szükség – jelentette ki. A javaslat garancia a családtámogatások növelésére, a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére, a rezsicsökkentés megvédésére, a nyugdíjak értékállóságának biztosítására – tette hozzá.
A tervek szerint ez a béke költségvetése lesz, egy új gazdaságpolitika alapja, de ez egyben a bizalom és a remény költségvetése is – fogalmazott.
A várható béke lehetővé teszi, hogy a jövő évi költségvetésben több pénzt fordítsanak a gazdaságfejlesztésre, a béremelésre, az otthonteremtésre és a családtámogatásokra – jelentette ki a felszólaló.
MSZP: megcsappannak a jóléti kiadások és romlik az önkormányzatok helyzete
Szabó Sándor (MSZP) úgy fogalmazott: 2019 óta nem készült olyan költségvetés, amelyet a Pénzügyminisztérium reálisan tervezett volna meg, ez már az ötödik olyan gazdasági év, amikor a tényszámok jelentősen elmaradtak a tervszámoktól.
Kitért arra, hogy a jövő évi büdzsében „megcsappannak” a jóléti funkcióra szánt kiadások, a legnagyobb vesztes a szociális terület lesz.
Szabó Sándor szerint a büdzsé az önkormányzatok gondjait sem oldja meg, a bevételek csökkenése és az elvonások miatt tovább romlik majd a helyzetük. Ezért a szocialisták módosító javaslatokkal élnek. A gépjárműadót teljességében a településeknél hagynák, a közöségi közlekedési központi támogatására hárommilliárd forintot fordítanának. Ebből Szeged 400 millió forintot kaphatna – mondta, majd ismertette egyéni módosító indítványait a választókerülete fejlesztése érdekében.
Kormány: a költségvetéssel folytatódhat a felzárkózás
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára emlékeztetett: 2004-2010 közt a vásárlóerőt nézve változatlan volt a magyar gazdaság pozíciója, nem volt felzárkózás az uniós átlaghoz. Azonban 2010-hez képest az utolsó, 2023-as adat tíz százalékpontos javulást mutat, azaz a magyar kormány gazdaságpolitikája és a költségvetés kiadásszerkezete gazdasági felzárkózást eredményezett.
A benyújtott költségvetés teljesülése esetén a felzárkózás 2025-ben is folytatódhat. A gazdasági felzárkózás teremti meg az esélyét annak, hogy megmaradjon a magas foglalkoztatási szint és a bérek növekedjenek – mondta.
Kitért arra: a gazdaság bővülését és a bérdinamikát akkor lehet fenntartani, ha a termelékenység bővül. A hétfőn aláírt több éves bérmegállapodás a minimálbér-emelésekkel ezt a célt szolgálja – jegyezte meg.
Fontosnak nevezte a családtámogatások rendszerének és a nyugdíjak reálértékének megőrzését.
Közölte: azért számol a tervezet az ideinél magasabb szolidaritási hozzájárulással, mert az érintett önkormányzatok adóerőképessége növekedett. A hozzájárulás pont arról szól, hogy a gazdagabb önkormányzatok adóbevételük egy részét a szegényebbek feladatainak finanszírozására fordítják.
Az összes változással együtt az önkormányzatok pénzügyi helyzete stabil – jelentette ki Banai Péter Benő.
(MTI)
