Modernkori keresztényüldözés zajlik Magyarországon? – Százmillió forintba került a csekelakai református templom felújítása
Elfogadhatatlannak nevezte a keresztégetést bárhol Magyarországon a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségi oldalára vasárnap feltöltött videójában.
Menczer Tamás a Nagy-Szénás hegyen felgyújtott kereszt újbóli felállítása ügyében a „modernkori keresztényüldözés” elleni fellépésre szólított fel
Menczer Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy az augusztusban felgyújtott kereszt esetében „a valláson messze túlmutató kérdésről van szó”. Közlése szerint mindent megtesz azért, hogy a hegyen ismét kereszt álljon.
A kormányhivatal ki is adta az ehhez szükséges engedélyeket, „azonban vannak emberek, akik nem akarják, hogy itt kereszt álljon” – fogalmazott.
Hozzátette: ilyen ember például Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója, aki szerint a keresztállítással kipusztítanák a leánykökörcsint, az árvalevelű lent és a borzas vértőt.
A Nagykovácsi Természet- és Környezetvédő Egyesület sem akarja a kereszt felállítását, a szervezet elnöke, Vojczek Judit megtámadta a kormányhivatali engedélyt a bíróságon, így bírósági eljárás lesz az ügyben. „Az elnökasszony és csapata is azt állítja”, hogy ha a keresztet újra felállítják, akkor kivégzik a nagy rókalepkét, a fűrészlábú szöcskét, és elpusztítják a kövér daravirágot – mondta a fideszes politikus.
Menczer Tamás kifejtette, fontos ügynek gondolja a környezetvédelmet, azonban nyilvánvaló, hogy itt nem a környezet védelméről van szó.
„Amit Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója és Vojczek Judit elnökasszony csinál, az a modernkori keresztényüldözés”
„Én harcolni fogok ez ellen” – mondta, hozzátéve: mindenki, akinek fontos a kereszt felállítása, számíthat rá. Szerinte „komoly küzdelemre kell készülni”, ezért az emberek támogatását kérte az ügyben.
Nagy János: a keresztény önazonosság megtartása a magyarság megtartását is jelenti
A gyökerekhez történő ragaszkodás, a keresztény önazonosság megtartása a magyarság megtartását is jelenti, nem csak Erdélyben, hanem Magyarországon is – hangoztatta Nagy János államtitkár vasárnap az erdélyi Csekelakán, a magyar állami támogatással teljes egészében újjáépített református templom átadásán.
A Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szerint a mai Európában „gyanús szerzetnek” minősülnek az olyan templomépítő és templomfelújító kormányok, mint amilyen Magyarország kormánya, különösen, ha ez a tevékenység saját államhatáraikon túlra is kiterjed.
„Valószínűleg nyugati barátaink nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs. A mi történelmi tapasztalataink éppen azt mutatják, hogy az egyházaknak adott támogatás sokszorosan térül meg, és áldásos tevékenységük nemcsak egy-egy közösségre, hanem az egész nemzetre kisugároz”
– magyarázta az államtitkár.
A templomukat az alapoktól kezdve újjáépítő csekelakiak bátorságát a reformátorokéhoz – Lutheréhez, Kálvinéhoz, Zwingliéhez – hasonlította, akik nem javítgatni próbálták, ami az egyházból megmaradt, hanem inkább visszatérnek annak alapelveihez.
Az egyház folyamatos megújulásának parancsa nem a kétes divatoknak történő behódolást, hanem az alapokhoz való ragaszkodást jelenti – figyelmeztetett. Ahogyan Csekelakán is az épületet és a tornyot – a mai kor igényeit követve, az eredeti tervek alapján – újjáépítették, de a harang, és az orgona, a szószékkorona és úrvacsorai asztal megmaradt.
„Ahogy az Önök temploma is mutatja, nekünk, magyaroknak van még mihez kötnünk magunkat a mai divatokkal szemben is. És megvan bennünk az az erő is, és itt, Erdélyben kiváltképp, hogy akkor is büszkén ragaszkodjunk gyökereinkhez, ha ezért ódivatúnak, vaskalaposnak, homofóbnak vagy éppen transzfóbnak hívnak bennünket”
– fogalmazott Nagy János.
A felújítás 100 millió forintos költségét a magyar kormány fedezte
Az új templomot felszentelő Kató Béla erdélyi református püspök igehirdetésében azt mondta: igazán messzire csak az az ember jut, aki közel marad a múltjához. Szerinte ezért is példamutató a csekelakiak ragaszkodása régi templomukhoz, amelyet eredeti helyén, eredeti formájában építettek újjá.
Kifejezte meggyőződését, hogy nemcsak a csekelaki közösséget, hanem minden erdélyi református gyülekezetet megerősíti az, hogy egy ilyen kis közösségnek sikerült új templomot építenie, hiszen azt bizonyítja, hogy az összefogásnak, hitnek és akaratnak óriási ereje van.
„Mi magunk is ebben a tíz esztendőben megerősödtünk: együtt volt a nemzet, együtt volt a közösség és olyan dolgokra voltunk képesek, amire azelőtt nem”
– mutatott rá az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Ambrus András csekelaki lelkész elmondta: az 1821-ben felszentelt református templom tornya az ezredfordulóig annyira megsüllyedt, hogy már a templomhajót is veszélyeztette. 2015-ben ezért a több mint félezer éves harangoknak külön haranglábat építettek, és amikor a reformáció 500. évfordulója alkalmából a csekelaki gyülekezet is magyar kormánytámogatást kapott temploma felújítására, a megrongálódott épület foltozgatása helyett a gyülekezet időtálló megoldást választott: új templom építése mellett döntött.
A helyi lakosok közadakozásán kívül az egész egyházkerület támogatta a csekelaki templomépítést, a régi templom lebontásának és az új hajlék felépítésének költségeinek legnagyobb részét azonban a több mint százmillió forintot kitevő magyar kormánytámogatásokból fedezték. A bukaresti művelődési minisztérium az épület nyílászáróinak beépítését fedezte.
Az Árpád-kori településen 250 református él
Az új templomban szinte az egész gyülekezet elfér, az avatóünnepségen azonban szűkösnek bizonyult, a testvérgyülekezetek és meghívott támogatók a templomkertet is megtöltötték.
A Maszol.hu tudósításából tudtuk meg, hogy a helyi lakosok közadakozásán kívül az egész egyházkerület támogatta a csekelaki templomépítést, a régi templom lebontásának és az új hajlék felépítésének költségeinek legnagyobb részét azonban a több mint százmillió forintot kitevő magyar kormánytámogatásokból fedezték.
Magyarul a gyülekezet minden egyes tagja kapott 400 ezer adóforintot a magyar államtól.
A bukaresti művelődési minisztérium az épület nyílászáróinak beépítését fedezte.
Forrás: MTI
