António Costa lesz az Európai Tanács új elnöke, Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke
A tagországok vezetői Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leköszönő elnöke mandátumának ötéves meghosszabbítását javasolják – jelentette be Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben a közösségi oldalán.
Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően közzétett üzenetében közölte: a tagállamok állam-, illetve kormányfői az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa, Ursula von der Leyen jelölése mellett az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnököt választották meg.
Az uniós vezetők Kaja Kallas észt miniszterelnököt választották az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének – tájékoztatott az Európai Tanács elnöke.
Mivel sikerült lezárni az uniós csúcsvezetők személyéről folytatott tárgyalásokat, Ursula von der Leyennek meghallgatáson kell résztvennie az Európai Parlamentben július közepén, az európai parlamenti választások utáni első, alakuló ülésén. Az EP plénuma ez után szavazhat a jelölt mandátumának meghosszabbításáról, várhatóan július 17-én.
Az uniós vezetők jóváhagyták továbbá a 2024-2029-es időszakra szóló úgynevezett stratégiai menetrendet is, mely rögzíti, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen, illetve a három kinevezett jövőbeni munkáját határozza meg.
António Costa, az Európai Tanács megválasztott elnöke az X-en közzétett üzenetében megerősítette, hogy december 1-jén, Charles Michel hivatali idejének lejártakor elfoglalja új tisztségét.
„Teljes mértékben elkötelezett leszek mind a 27 tagállam egységének előmozdítása mellett. Arra összpontosítok majd, hogy az Európai Tanács által ma jóváhagyott stratégiai menetrendet a megfelelő pályára állítsam, és iránymutatást nyújtsak az Európai Uniónak a következő öt évre”
– fogalmazott.
Kaja Kallas észt miniszterelnök a közösségi oldalán megosztott bejegyzésében megtiszteltetésnek nevezte, hogy az uniós tagállami vezetők őt választották kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselőnek. Kallas „óriási felelősségnek” nevezte a megbízatását, és ígéretet tett arra, hogy munkája során az ukrajnai háborúra fog összpontosítani.
„Az Európában zajló háború, a szomszédságunkban és globálisan is növekvő instabilitás most az európai külpolitika fő kihívása”
– írta a bejegyzésben.
Kallas örömét fejezte ki, hogy együtt dolgozhat Ursula von der Leyennel és António Costával.
„Uniós főképviselőként a közös európai érdekeket fogom szolgálni. Európának egy olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadon, biztonságban és jólétben élnek. A munkámat eddig is és ezután is ezek a célok fogják vezérelni”
– tette hozzá.
Ursula von der Leyen bejegyzésében megköszönte a támogatást, és örömét fejezte ki, hogy ezt a „különleges pillanatot” megoszthatja Antonió Costával és Kaja Kallasszal.
„A következő öt évre vonatkozó politikai iránymutatásaim ismertetése után az Európai Parlamenttől kérek megerősítést a kinevezésemről”
– tette hozzá.
Charles Michel: a küldetés teljesítve
Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a tagországok vezetői teljesítették feladatukat azzal is, hogy jóváhagyták a következő ötéves időszakra szóló stratégiai menetrendet, amely irányt mutat a demokratikus értékek elmélyítésére, az európai versenyképesség erősítése, valamint a védelem és biztonság fokozására egyebek mellett a NATO-val való együttműködés és a külső határok megerősítése által.
Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy csütörtökön az Európai Bizottság nevében aláírhatta az Európai Unió és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalást, valamint bemutathatta a tagállami vezetőknek a G7-országok azon kezdeményezést, mely mintegy 50 milliárd dollárnyi hitelt irányozna elő Ukrajna számára.
„Együtt fogunk dolgozni a tagállamokkal, a G7-partnerekkel és Ukrajnával a szükséges jogszabályok megalkotásán, hogy még az év vége előtt biztosíthassuk Ukrajnának a megfelelő pénzeszközöket”
– fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy Európának fokoznia kell a védelmi kiadásait, ugyanis az EU összesített védelmi kiadásai 2019 és 2021 között 20 százalékkal bővültek, míg ugyanebben az időszakban Kína védelmi kiadásai csaknem 600, Oroszországé pedig közel 300 százalékkal emelkedtek. Meglátása szerint a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurónyi védelmi beruházásra lesz szükség az EU-ban. A védelmi kiadások növelése a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával lehetséges, de az Európai Unió Tanácsának asztalán van egy új, saját forrásokról szóló javaslat is, amely által tovább lehet emelni a védelmi kiadásokra szánt pénzeszközöket – tette hozzá Von der Leyen.
Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően azt nyilatkozta, a tagállami vezetők által elfogadott stratégiai menetrend megerősíti, hogy Európának szuverénebbnek, egységesebbnek és erősebbnek kell lennie a geopolitika, a technológiák, az energetika és gazdaság területén. Az uniós csúcsvezetők kiválasztásával kapcsolatban azt nyilatkozta: Ursula von der Leyen, António Costa és Kaja Kallas az elmúlt években bizonyította tudását, tapasztalatát, együtt politikai és földrajzi egyensúlyt képviselnek az EU-n belül, és lehetővé teszik az unió számára, hogy a stratégiai menetrend megvalósuljon.
Közölte továbbá: ismét Thierry Bretont, a jelenlegi belső piacért felelős uniós biztost jelölné a következő Európai Bizottság tagjának, mert – mint kiemelte – ehhez a munkához neki vannak „megfelelő tapasztalatai és kvalitásai”.
Az EU és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalásról szóló megállapodással kapcsolatban azt nyilatkozta: e támogatás nélkül Ukrajna nem lenne képes ellenállni az orosz támadásoknak.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor azt mondta: a „noha nem teljesen egyhangúlag, de elsöprő támogatottsággal” kiválasztott uniós intézményi vezetők szavatolják a „jó munka” folytatását, és biztosítják, hogy Európa jó helyzetben legyen az elkövetkező évek nagy kihívásokkal teli időszakaiban.
Közölte: biztos abban, hogy Ursula von der Leyen a július közepén esedékes szavazáson bizalmat kap az Európai Parlamentben.
A jóváhagyott stratégiai menetrenddel kapcsolatban azt mondta, a szöveg „lehetett volna ambiciózusabb is”. Ez egy jó dokumentum, de javítható – közölte. Németország többet szeretett volna elérni a versenyképesség, az európai tőkepiac fejlődése, a klímaproblémák és az ipar modernizációja terén – tette hozzá a német kancellár.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az X-en közzétett üzenetében azt írta, az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok által kidolgozott, az uniós csúcsvezetők személyéről szóló megállapodás „módszerében és tartalmában is hibás”.
Közölte: úgy döntött, hogy ezt a megállapodást nem támogatja az európaiak iránti tiszteletből és az európai parlamenti választások során kapott jelzések miatt.
„Továbbra is azon dolgozom, hogy Olaszország végre visszaszerezze azt a súlyt, amelyet megérdemel Európában”
– tette hozzá üzenetében az olasz miniszterelnök.
Az uniós csúcs záró sajtótájékoztatóján Alexander De Croo belga kormányfő azzal összefüggésben, hogy Belgium hétfőn átadja az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Magyarországnak, újságírói kérdésre azt monda: „az elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke. Ezzel szemben azt jelenti, hogy te vagy abban a helyzetben, hogy kompromisszumot találj”.
Érdekes pozíció, legalább egyszer az életben – mondta De Croo, majd hozzátette: „tehát mindenképpen ajánlani tudom Orbán Viktornak”.
(MTI)
