Barabási Albert-László: Fontos, hogy megtartsuk, megtarthassuk a másként gondolkodás képességét
Az amerikai National Academy of Sciences tagjává választották Barabási Albert-László világhírű hálózatkutatót
Az Egyesült Államokban működő Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences, NAS) tagjai közé választotta Barabási Albert-László világhírű magyar fizikust, hálózatkutatót. Barabási Albert-László jelenleg a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Abel-díjas és Széchenyi-nagydíjas matematikusával, Lovász Lászlóval a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve kutatja a nagy hálózatokat egy nyertes ERC Synergy Grant pályázat keretében.
„A hálózatelmélet egy új tudományág, amely csak ez elmúlt évtizedben találta meg a helyét az akadémiai kánonban. Ezek az elismerések tehát egy olyan területnek szólnak, amely gyökeresen írta át a komplex rendszerekről való gondolkodásunkat”
– fogalmazott a hun-ren.hu kérdésére a fizikus, akit a világ vezető tudományos akadémiái egymás után fogadnak tagjaik sorába.
Ne engedjünk a másként gondolkodás képességéből!
A magyar tudományos terepet jól ismerő Barabási Albert-Lászlót arról is kérdeztük, véleménye szerint mi a követendő irány a hazai kutatói közösség, a magyar tudományosság számára. A kutató leszögezte:
„A tavalyi két Nobel-díjnál nagyobb nemzetközi elismerést nem várhat a magyar tudomány. Fontos, viszont, hogy megtartsuk, megtarthassuk a másként gondolkodás képességét. A legtöbb magyar áttörés és felfedezés ugyanis nem azzal tűnt ki, hogy ismert problémát oldott meg, hanem új kérdéseket vetett fel, és új területeket nyitott. Ezt kell folytatnunk!”
– foglalta össze a National Academy of Sciences új tagja.
Budapest és Boston között
Barabási Albert-László jelenleg Boston és Budapest között osztja meg az idejét: Bostonban a Northeastern University Robert Gray Dodge hálózattudományi professzora, illetve a Harvard Medical School orvosi tanszékén is dolgozik.
Budapesten pedig a HUN-REN Rényi Intézet matematikusával, Lovász Lászlóval közösen irányít egy hatéves kutatást, amely az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) Synergy Grant pályázata keretében valósul meg. A kutatás célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését.
A skálafüggetlen hálózatok elméletével lett világhírű
Barabási Albert-László 1967-ben született Erdélyben. Mesterdiplomáját a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte elméleti fizikából, fraktálelméletből, majd három évvel később a Bostoni Egyetemen doktorált.
Az IBM alkalmazottjaként került közelebbi kapcsolatba a később szakterületévé vált hálózatelmélettel. Munkásságával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hálózatelmélet számos tudományterületen alkalmazott elemzési eszközzé váljon. Ő vezette be a skálafüggetlen hálózat fogalmát, amely szerint a nagy, komplex hálózatok szerkezetei igen hasonlóak egymáshoz, függetlenül attól, hogy társadalmi hálózatról vagy fehérjék közötti kapcsolatrendszerről, esetleg egy közlekedési hálózatról van-e szó. Az elmélet szerint a nagy hálózatokban a kevés kapcsolattal rendelkező szereplők mellett mindig jelen vannak a nagy, sok kapcsolattal rendelkező és így a hálózat gerincét alkotó szereplők, elemek.
A tagság az egyik legmagasabb tudományos elismerés
Az egyesült államokbeli Nemzeti Tudományos Akadémiát az Abraham Lincoln elnök által 1863-ban aláírt kongresszusi törvénnyel alapították meg. Új tagokra csak az akadémia tagjai nyújthatnak be jelölést, a státusz elnyerése az egyik legmagasabb kitüntetés, amit egy tudós kaphat. A jelölést követően egy kiterjedt és gondos átvilágítási folyamat kezdődik, amely az akadémia április végi ülésén szavazással zárul. A NAS jelenlegi tagságát mintegy 2400 amerikai állampolgár és 500 nemzetközi kutató adja, akik közül eddig mintegy 190-en kapták meg a Nobel-díjat.
Díjak és elismerések
Barabási Albert-László 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia, 2007 óta az Academia Europaea tagja. 2005-ben elnyerte a FEBS Anniversary Prize for Systems Biology díját, 2006-ban pedig a magyarországi Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Neumann-plakettjét. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája 2009-ben Cozzarelli-díjjal tüntette ki, 2019-ben megkapta a Bolyai-díjat.
Forrás: hun-ren.hu
