Milorad Dodik: ha az ENSZ-elfogadja a Srebrenicáról szóló határozatot, arra a boszniai Szerb Köztársaság a függetlenné válással fog válaszolni
A boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a függetlenné válás folyamatát, ha az ENSZ elfogadja a Srebrenicáról szóló határozatot – jelentette ki hétfőn Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének a vezetője.
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) beszámolója szerint Milorad Dodik hétfőn sajtótájékoztató keretében reagált arra, hogy a világszervezet egyes tagországai határozatot szeretnének megszavazni, amellyel július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák.
A határozatot az ENSZ április 17-i közgyűlésén terjesztik be, és május 2-án már szavaznának is róla. Bujar Oszmani északmacedón külügyminiszter hétfőn közölte, országa az egyik társtámogatója a dokumentumnak, amelyet eddig 17 állam is támogatásáról biztosított, egyebek mellett Szlovénia, Lichtenstein, Olaszország, Finnország, Hollandia, Albánia, Törökország, Jordánia, Malajzia, Chile és Új-Zéland.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt
A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.
Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának” nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre. Négy ember életfogytig tartó szabadságvesztést kapott népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
Milorad Dodik szerint viszont a „bosnyák muszlim elit” komoly öngólt rúgott az ENSZ-határozat beterjesztésével, a népirtás ugyanis nem történt meg.
„Ha megtörtént volna, akkor nem kellene állandóan felhozni ezt a témát. A bírósági ítéletek egyénekre vonatkoznak, nem egy népre”
– magyarázta.
Hozzátette: Srebrenicát a népirtás szinonimájává szeretnék tenni, holott még mindig nem lehet pontosan tudni, hányan is haltak ott meg. Milorad Dodik szerint Srebrenica területén 1992 és 1995 között 4100 muszlim halt meg, arról viszont senki nem beszél, hogy ugyanott ugyanabban az időben 2500-3500 szerbet is megöltek.
„A népirtás egy kitaláció, amely szét fog minket választani”
– húzta alá.
Milorad Dodik három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, Bosznia-Hercegovina pedig államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta a saját védelmi, igazságügyi és adórendszer bevezetését, valamint a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, ami súlyos belpolitikai válsághoz vezetett.
Orbán Viktor: a boszniai szerbek továbbra is számíthatnak Magyarország támogatására
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tíz nappal ezelőtt járt a boszniai Szerb Köztársaságban.
A boszniai szerbek továbbra is számíthatnak Magyarország támogatására, a két nép egymásra van utalva – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a boszniai Banja Lukában, miután átvette a boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje láncon kitüntetést Milorad Dodiktól, a többségében szerbek lakta boszniai entitás elnökétől.
Hozzátette: az Európai Unióban hiányzik az a felismerés, hogy Európának szüksége a van szerbekre, a szerbek nélkül nincs európai biztonság, nincs stabilitás, nincs egészséges Európai Unió.
Hangoztatta: megtiszteltetés a kitüntetés, amely a barátság, a bizalom és jövőbe vetett kölcsönös optimizmus kifejezése is.
Orbán Viktor elmondta: a szerbekkel szembeni nemzetközi politikát méltánytalannak és igazságtalannak tartja, ezért mindig is kiállt a szerbek mellett a nemzetközi politikában.
Mint mondta, az Európai Unióval „sok baj van”, „én is naponta harcolok ott”, de ma nincs jobb nemzetközi keret, ahol a nemzetek meg tudnak erősödni, mint az EU. Hozzátette: mindent meg fog tenni, hogy minél közelebb kerüljenek a ma elérhető legjobb nemzetközi kerethez.
A miniszterelnök fontosnak mondta, hogy júliustól Magyarország tölti be az EU soros elnökségét. Ennek jegyében külön csapat foglalkozik Boszniával – húzta alá.
Mint mondta, már régen meg kellett volna születnie a döntésnek arról, hogy Bosznia-Hercegovina és Szerbia az EU tagja legyen, „évtizedeket vesztegettünk el”.
Hangsúlyozta, hogy „egy keleti bővítés lázálma” sorolta hátrább a nyugat-balkáni bővítést. Kiemelte: a magyar álláspont az, hogy először ezt a bővítést be kell fejezni, és után lehet a nehezebb és bonyolultabb keleti iránnyal foglalkozni.
Kifogásolta Orbán Viktor azt is, hogy a boszniai ügyekbe külföldről próbálnak beavatkozni. Kijelentette, ezzel a folyamat elveszítheti a dinamizmust, politikai válság alakul ki, és mindez „leértékeli Európa munkáját”. Ha kívülről avatkoznak be, az mindenkinek rossz, Európának is, a szerbeknek is, Boszniának is – fogalmazott.
A kormányfő hangoztatta, hogy Magyarország nagy jövő előtt álló területet lát a Nyugat-Balkánban, így a boszniai szerb entitásban is, ahol fontos befektetésekre nyílik lehetőség.
Méltatta a miniszterelnök a kétoldalú gazdasági együttműködést is. Kiemelte a már futó mezőgazdasági támogatási programot, valamint a kétoldalú pénzügyi együttműködést. Emlékeztetett arra, hogy pénteken üzleti fórumot is tartanak a két fél között Banja Lukában.
Megerősítette Orbán Viktor, hogy a magyar autópályarendszer érintett szakaszát „pillanatok alatt” átadják a horvát határig.
Méltatásában Milorad Dodik kiemelte: a boszniai Szerb Köztársaság napja alkalmából adományozott kitüntetést az a hozzájárulás indokolta, amelyet Orbán Viktor tett a kétoldalú kapcsolatok terén. Kiemelte a két fél barátságát, köszönetet mondott a folyamatos támogatásért, és hangoztatta: biztos benne, hogy közösen még jobb eredményeket tudnak elérni.
Mint mondta, szeretnék az emberek szintjén is erősíteni az együttműködést, azt további területekre terjesztik ki, mint az egyetemi szint, a sport és a turizmus területe.
A boszniai szerb elnök kiemelte: a magyar állam példakép arra, hogyan kell viszonyulni a családhoz, hogyan kell megtartani a hagyományos társadalmat.
Hangoztatta, hogy Európának erős vezetőkre van szüksége, és Orbán Viktor ilyen. Köszönetet mondott azért is, hogy a magyar kormányfő igazságosabb világért lép fel.
(MTI)
