Rekordmagasságúra javította profitvárakozásait a Toyota

A 2023-as naptári évben a Toyota Csoport megdöntötte a valaha egyetlen autógyártó által világszinten értékesített autók rekordját, a Toyota, Lexus, Daihatsu és Hino márkákat csokorba fogó csoport ugyanis minden előzetes várakozást túlszárnyaló, 11.23 millió darab új autó adott el világszerte. Ebből a 17 vállalatból álló cégcsoport elsőszámú vállalata, a Toyota Motor Company 10,3 millió új autóval (9,48 millió Toyota és 0,82 millió Lexus) vette ki a részét.

A pénzügyi eredmények tekintetében a ugyanakkor Toyota Motor Company és társvállalatai is az áprilistól március tartó japán üzleti évet követik, így ennek kapcsán még nem elérhető végleges adat.

Az eddig is történelmi rekordprofittal számoló Toyota azonban még tovább javította profitvárakozásait, így a 2023. április 1.-től 2023 március 31.-ig tartó 2024-es japán üzleti évben a Toyota Motor Company adózás előtti eredménye elérheti a 4900 milliárd jent, ami mai árfolyamon mintegy 32,83 milliárd dollár, avagy 11.900 milliárd forint.

Sosem zárt akkora profittal üzleti évet autógyártó, mint amennyivel a Toyota számol a 2023. április 1.-től 2023 március 31.-ig tartó 2024-es japán üzleti évben. A jövőképében önmagát a világ vezető mobilitási szolgáltatójaként definiáló japán autógyártó immáron negyedik egymást követő évben bizonyult a világ legnagyobbjának, a Toyota márka pedig immáron tizennégy éve nem talál legyőzőre.

Már nem csupán autógyártók, de fintech vállalatok is szerepelnek a Toyota versenytársai között

Ahogyan az ügyvezetői feladatokat tavaly áprilisban az igazgatótanács elnöki pozíciójára cserélő, így az operatív feladatokból eggyel hátrébb lépő, ám a vízió és a stratégiai célok meghatározásában továbbra is kulcsszerepet betöltő Akio Toyoda korábban emlékeztetett, az autóipar százéves történetének legnagyobb átalakulásának időszakában a Toyota versenytársai immáron nem csupán a többi autógyártó, hanem a mesterséges intelligencia, a robotika és az autonóm mobilitás fejlesztésére a Toyotához hasonlóan hatalmas összegeket fordító fintech szektor vezető szereplői közül kerülnek ki.

Az ott megszokott profitszintek pedig jellemzően jóval magasabbak, mint a valódi ’hardvert gyártó’ iparágakban, így a világ leginnovatívabb és legzöldebb autógyártójaként ismert Toyota számára kiemelten fontos, hogy elegendő jövedelmet termeljen ahhoz, hogy ezekkel a szereplőkkel is versenyben maradjon a fejlesztések tekintetében.

Fontos szempont emellett a profitabilitás magasra tornázásában az is, hogy a piac legszélesebb elekrtrifikált modellportfólióját jegyző, a személy és áruszállítás szinte valamennyi szegmensét lefedő Toyotának olyan közvetlen autóipari versenytársakkal is meg kell küzdenie, amelyek a jóval szűkebb, csupán néhány darabból álló modellportfóliónak, és az ennek köszönhető alacsony gyártási és disztribúciós költségeknek köszönhetően a Toyotánál jóval magasabb profit/autó szinttel működnek.

Csupán 50 ország éves GDP-je volt nagyobb 2023-ban, mint a Toyota éves forgalma

Megdöbbentő adat, hogy a világ országainak túlnyomó része által előállított bruttó hazai össztermék (GDP) kisebb volt 2023-ban, mint a Toyota által várt éves forgalom, ami elérheti a 43.500 milliárd jent (ma árfolyamon 291,45 milliárd dollár) – érdekességként a 2023-ra várt magyar GDP 204 milliárd dollár.

A bevételek növekedésénél közel ötször gyorsabban bővülő profit

Elképesztően sokatmondó adat, hogy miközben a Toyota bevételei az előző évhez képest ’mindössze’ 17,1%-al nőnek a várakozások szerint, addig a vállalat által elért nyereség növekedése elérheti a 79,8%-ot, azaz a vállalat 4,6-szor gyorsabban növelte profitját mint a forgalmát. A Toyota működési nyeresége így elérheti a 32,83 milliárd dollárt – miközben néhány hónappal ezelőtt a vállalat még csupán azzal számolt, hogy minden idők legnagyobb nyereségét elérve megközelítheti a 30 milliárd dollárt.

Az üzleti év első 9 hónapjában megduplázott nyereség

A 2024-es japán üzleti év első 9 hónapjára (azaz a 2023 április 1. és 2023.12.31. közötti időszakra) vonatkozó, immár elérhető konszolidált adatok szerint a Toyota ebben az időszakban mintegy 4240 milliárd jen (28,4 milliárd dollár) nyereséget ért el, ami 102,1%-os növekedést, azaz a működési bevétel megduplázását jelenti. Erre az időszakra vonatkozóan a profitráta (működési bevétel/forgalom) 12,5%-os volt, míg a teljes üzleti évre vonatkozóan 11,3%-os lehet. 2023. december 31.-el a vállalat rendelkezésére álló készpénzállomány meghaladta a 7.500.000 jent, azaz 50 milliárd dollárt.

Befektetés a jövőbe

A Toyota hagyományosan a bevételeinek legnagyobb százalékát a kutatási és fejlesztési fordító autógyártó, a 2024-es japán üzleti évre várt kimagasló profit pedig lehetővé teszi hogy ez a jövőben is így maradjon, a Toyota pedig továbbra is nem csupán az autóipari, hanem a fintech szektorból érkező versenytársakkal is felvehesse a versenyt az innováció terén.

A nyereségesség szintjének drasztikus növelésére tett erőfeszítések már egy év után elkezdtek gyümölcsöt hozni, a vállalat reményei szerint pedig ez a jövőben is folytatódat. Ennek a Toyota azért is kiemelt szerepet tulajdonít, mert ez lehetővé teszi, hogy a profit/autó szint tekintetében is közelítsen az e tekintetben leghatékonyabban működő, méretükben jóval kisebb gyártókhoz, ami kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a vállalat megőrizze pozícióját és továbbra is az iparági zöldülés motorja lehessen.

Az ügyfelek világszerte pozitívan fogadják a Toyota stratégiáját

A Toyota multitechnológiás stratégiáját több hangos kritika érte az elmúlt években – miközben Akio Toyoda kitartóan kiállt amellett, hogy a Toyota a csendes többség véleményét képviseli. Az ikonikus cégvezér ugyanis többször rámutatott, hogy nem egy-egy meghajtás, hanem a széndioxid-kibocsátás az ellenség, a döntéshozóknak pedig az emissziós célokat kell meghatározniuk, nem az odavezető utat – utóbbit rábízhatják az autóipari mérnökökre.

Miközben egyre több gyártó szembesül hatalmas problémákkal (értékesítési és profitabilitási tekintetben egyaránt) az akkumulátoros elektromos hajtásra történő erőltetett átállás miatt, a Toyota által a részben vagy teljesen elektromos és egyéb környezetbarát meghajtások széles skáláját felvonultató stratégiája nem csupán folyamatosan erősödő piaci pozíciót eredményezett a vállalat számára minden régióban, hanem sosem látott mértékű rekordprofitot is.

A világszinten eddig több, mint 26 millió (csak tavaly több, mint 3,7 millió) részben vagy teljesen elektromos (lágy hibrid elektromos, öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos) autót értékesítő Toyota ugyanis mindenki számára a leginkább praktikus és élhető zöld megoldást kínálja, figyelembe véve az adott régió infrastrukturális és jövedelmi viszonyait.

A vállalat emellett előtérbe helyezi az azonnali, minél szélesebb körű és minél nagyobb volumenű emissziócsökkentést és a felhasználói tudatosságot. Egy plug-in hibrid elektromos autó például zöldebb döntés lehet, mint egy akkumulátoros elektromos autó, ha tulajdonosa napi szinten átlagosan nem tesz meg többet, mint 50-100 km. Így ugyanis a mindennapokban zéró emissziósan közlekedhet, miközben nem köt le feleslegesen nagy ritkafém és egyéb drága és nehezen beszerezhető alapanyagkapacitást: az egyetlen akkumulátoros elektromos autót kiszolgáló akkumulátorhoz szükséges alapanyagból ugyanis nyolc darab plug-in hibrid elektromos autóhoz, vagy száz darab, a városi forgalomban 50-80%-ban emissziómentesen közlekedő plug-in hibrid elektromos autóhoz szükséges akkumulátor is legyártható.

A Toyota emellett folyamatosan fejleszti a belsőégésű motorok fejlesztésében meglévő évszázados tapasztalatra építő, zéró-emisszió közeli üzemet lehetővé tevő hidrogén belsőégésű és e-üzemanyagokat használó technológiákat is.

Az ügyfelek pedig vásárlással szavaznak – a jelek szerint a Toyotára – ez pedig lehetővé teszi a világ legnagyobb autógyártója számára, hogy a tervezettnél korábban elérje a világszinten 2050-re, Európában 2040-re kitűzött teljesen karbonsemleges működést, beleérve az autók lokális emisszióját és a gyártói, disztribúciós, logisztikai és beszállítói tevékenység emisszióját egyaránt.