A béke költségvetésében a Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadási főösszege megközelíti a 2000 milliárd forintot
Summary
A 2025-ös költségvetésben 3717 milliárd forint szerepel egészségügyi célokra, ugyanakkor több mint 1750 milliárd forint jut honvédelemre. Az oktatásra fordítható összeg 3876 milliárd forintra nő.
A parlament lezárta a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitáját, majd napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját csütörtök este.
Fidesz: új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség
Fazekas Sándor (Fidesz) kiemelte, az eddig elért eredményeinket nem szabad veszni hagyni, ezért olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország fizikai és gazdasági biztonságát, megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat és fenntartja a rezsivédelmi rendszert. Új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország a megváltozott helyzetben is sikeres legyen – fűzte hozzá.
Fontos lépésként szólt a Digitális Állampolgárság Program elindításáról, amelynek köszönhetően a legfontosabb okmányok tartalma digitálisan is elérhető lesz, a rövidesen induló digitális ingatlan-nyilvántartás pedig a gyorsabb ügyintézést teszi lehetővé – fejtette ki.
A virtuális kormányablakokról szólva elmondta, azok 2026-tól alkalmasak lesznek országos, sőt országhatáron túlnyúló szolgáltatásra is. Az Egészségablak alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézmény érhető el, mára pedig minden harmadik 65 év feletti honfitárs gondosóra használó – jelezte.
DK: a „buhera-költségvetés” az oktatásban és a fővárosi kerületekben is gondot okoz
Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, hogy a „buhera-költségvetés” mind az oktatásban, mind egyes budapesti választókerületek és kerületek finanszírozásában újabb súlyos gondokat okoz.
Közölte: a tervezetből azt olvassa ki, hogy az oktatásra szánt források nem követik az inflációt, az egyházi fenntartású iskolák ellenben dologi kiadásokra sokkal magasabb összegeket kaptak, mint az állami fenntartású intézmények. Leszögezte: szektorsemleges finanszírozásra van szükség, hogy megszűnjenek az egyházi intézmények kiváltságai, elengedhetetlen ugyanakkor a pedagógusérek felzárkóztatása.
Választókerületéről szólva megállapította, az ott élők helyzete 2025-ben sem fog javulni, hiszen továbbra is folytatódik az önkormányzatok „kivéreztetése„. Észak-Pesten is rengeteg megoldásra váró probléma van még, ezért több módosítást nyújtott be a költségvetéshez – közölte.
Államtitkári reakciók
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára reakciójában jelezte: az oktatási kiadások nem az infláció mértékével, hanem annak többszörösével emelkednek jövőre; az idei, 3380 milliárdos ráfordítást 496 milliárddal emelik, miközben a törvényjavaslat 3,2 százalékos inflációval számol.
Miért fáj önnek az, hogy számos magyar család a gyermekeit egyházi intézményekbe íratja be? – kérdezte Barkóczi Balázst az államtitkár, jelezve, ezen intézmények finanszírozása a Vatikánnal kötött megállapodás alapján történik; így volt ez 2010 előtt is.
Elismerve, a szolidaritási hozzájárulás mértéke egyes települések, kerületek esetében növekedni fog, hangsúlyozta, annak oka nem az adókulcs, hanem az adott önkormányzat adóerő-képességének emelkedése.
Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára azt emelte ki: a nemzeti kormány oktatáspolitikája gyermekközpontú, ezért lényeges adat, hogy egy pedagógusra az európai átlagnál kevesebb diák jut, ami jobb minőségű oktatást tesz lehetővé.
Fidesz: válságban kellett költségvetést tervezni
Horváth László (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta, a világban pénzügyi, gazdasági, háborús, migrációs és ökológiai válság, Európában emellett értékrendi krízis is uralkodik, a kérdés az, hogy ilyen körülmények közepette hogyan készíthető kiszámítható és stabil költségvetés.
Hozzátette: a kormány több mint egy évtizede képes volt a világban és környezetünkben lezajlott folyamatok lényegét, mozgatórugóit felismerni, rugalmasan reagálni az előre nem látható kihívásokra, legyen szó a koronavírus-válságról vagy a szomszédunkban dúló háborúról.
A kormány eddigi teljesítménye alapján feltételezhetjük, hogy most is a realitások és a valós folyamatok fényében tervezte meg a költségvetést – tette hozzá, kifejtve, hogy a semlegességre épülő gazdaságpolitika megalapozott és szükségszerű, életképességét a gyakorlat igazolta.
A képviselő arra is kitért: a kormány betartotta a 2010-es ígéretét a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséről; jövőre a költségvetés 7200 milliárd forintot fordít nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ebből 500 milliárdot a 13. havi nyugdíjra, miközben 490 milliárd forintra emelkedik a Nők 40 program keretösszege.
Jobbik: végre jókor tárgyalják a költségvetést
Brenner Koloman (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy szerinte megfelelő időben tárgyalnak a költségvetésről. Egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában ilyenkor kell közös adóforintjainkról dönteni – tette hozzá.
Megjegyezte: GDP-arányosan a költségvetés nyolc százalékát kellene a „kiművelt emberfőkre” költeni, és szólt arról is, hogy a tanárok és az oktatást segítők bérének emelése érdekében módosító javaslatot nyújtottak be.
Arról is beszélt: szintén növelnék az önkormányzati kulturális intézményekre költött forrásokat – mert mint mondta, a kultúra nemzeti alap -, illetve kiemelt támogatásban részesítenék a szélerőmű-beruházásokat is.
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a vitára reagálva emlékeztetett: 2010-hez képest GDP-arányosan, az inflációs szintet is figyelembe véve fejlettségben mintegy tíz százalékponttal közelített Magyarország az európai uniós átlaghoz. 2023 végén a magyar gazdaság fejlettségi szintje már meghaladta az uniós átlag 76 százalékát.
Ebben az időszakban a termékenységi ráta az uniós átlagnál nagyobb mértékben növekedett
Fidesz: turisztikai fejlesztésekre is jut pénz jövőre
Barcza Attila (Fidesz) a megfizethető lakhatás költségvetési vonatkozásairól beszélt, felsorolva a kormány 10 lakhatást támogató intézkedését, amelyek közül 3 elsősorban Budapestet érinti, 7 pedig az ország egész területét célozza.
A turizmusról szólva ismertette: az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása 13 százalék, csaknem 100 ezer kis- és közepes vállalkozás működik a szektorban, így a turizmus 400 ezer családnak biztosítja a megélhetését, és a költségvetés bevételeinek 10 százaléka is a szektorhoz köthető.
A költségvetésben tételesen szerepel több turisztikai beruházás, és a Magyar Turisztikai Ügynökség, mint a turizmus irányító csúcsszervezete is megkapja a magyarországi turizmus fejlesztéséhez szükséges költségvetési forrást.
DK: drámai következménye lesz a kórházi rendelőintézetek alulfinanszírozásának
Komáromi Zoltán (DK) a költségvetés egészségügyet érintő részéről szólva kifogásolta, hogy a háziorvosi ellátásra ugyan 14 százalékkal több jut jövőre, de ez kevés a rendszer javításához. Megjegyezte: 928 háziorvosi praxis betöltetlen a 6000-ből, és 1 millió 270 ezer embernek nincs jelenleg háziorvosa.
Úgy folytatta: nem túl bíztató, hogy a védőnői szolgálat „egyetlen fillért sem kapott”, holott tavaly új infrastruktúrát kellett vagy kellett volna kialakítani.
Kritizálta, hogy a fogászati ellátás 1,3 milliárddal kevesebbet kap jövőre, mint az idei évben, miközben a fogászati anyagok ára körülbelül 40-45 százalékkal emelkedett.
Meglátása szerint drámai következménye lesz annak, hogy a kórházi rendelőintézetekre fordítható keret mindössze 5,7 milliárddal, 0,6 százalékkal növekedett. Be fognak zárni kórházi osztályokat, mert nem lesz orvos, nem lesz szakdolgozó – vélekedett Komáromi Zoltán, hozzátéve, nem lehet ilyen mértékben degradálni a kórházi rendelőintézeti kasszát.
Fidesz: több mint 1750 milliárd forint jut honvédelemre
Kontrát Károly (Fidesz) a honvédelmi kiadásokról szólva jelezte: kiemelt prioritás a haderőfejlesztési program folytatása, a honvédek és a rendvédelmi dolgozók inflációt ellensúlyozó bérfelzárkóztatása, valamint az erős határvédelem fenntartása.
Kitért arra: a jövő évi költségvetés mintegy 11 milliárd forintnyi forrást biztosít az egységes segélyhívó rendszer, a 112 megújítására. A cél, hogy az európai segélyhívó számra épülő új rendszer már 2026 elején működésbe léphessen.
A Honvédelmi Minisztérium fejezet kiadási főösszege megközelíti a 2000 milliárd forintot. Ebből a honvédelmi és védelmi kiadások több mint 1750 milliárd forintot tesznek ki. Ilyen mértékű költségvetési ráfordítás mellett biztonsággal és megfelelően elláthatók a honvédelmi feladatok, a mindennapi szolgálatok teljesítésétől kezdve a képzésen és a társadalmi jelenléten át a toborzás megerősítéséig.
Várpalota és a térség országgyűlési képviselőjeként megemlítette, hogy több mint 2 milliárd forintból valósulhat meg a várpalotai Faller Jenő technikum fejlesztése, amelynek célja, hogy a képző intézmény hosszú távon megfelelő szaktudású munkaerőt biztosítson a várpalotai ipari parkba települő hadiipari vállalkozásoknak, továbbá 1,2 milliárd forintból munkásszálló is épül a várpalotai készenléti lakótelepen.
Lakhatási programot javasolt a Jobbik
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy 2012-2014 körül egy megfelelő lakhatási programmal javítani lehetett volna a demográfiai adatokon. Hozzátette, a kormánynak a bérlakásszegmensen is el kellett volna kezdenie dolgozni.
Magyarországon az idei lesz az ötödik év, amikor kilencvenezer alatti lesz a születésszám – mutatott rá.
Feltette a kérdést, hogy hol van a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye és a lakáscélú előtakarékosság állami támogatása?
Fidesz: ez egy családbarát nemzet költségvetése
Hornung Ágnes (Fidesz) azt mondta, hogy a kormánynak határozott elképzelései vannak a családtámogatási rendszerről, és ezeket az elképzeléseket 14 éve képviseli is. Hangsúlyozta, amikor az ellenzéki képviselők ebből kiemelnek egy-egy elemet, akkor nem rendszerben gondolkoznak.
A jövő évi büdzsé a családokról is szól – mondta a képviselő, aki úgy fogalmazott, hogy a számokat átnézve bátran állítható, hogy ez egy családbarát nemzet költségvetése.
A tárgyalt javaslatban több mint 3750 milliárd forint jut a magyar családokra, ami 2024-hez képest 447 milliárd forintos növekedést jelent – emelte ki.
Az adórendszer 754 milliárd forintot hagy jövőre a családok zsebében, a családi adókedvezmény pedig két lépcsőben megduplázódik – mondta Hornung Ágnes.
A munka és a család a 2010 utáni Magyarországon már nem ellentétes fogalmak – fogalmazott.
DK: mindenki számára tegyék elérhetővé az energetikai korszerűsítéseket
Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: a kormányzati családpolitika „szólamok szintjén” erős, de a gyakorlati intézkedések vagy hiányoznak, vagy „félrecsúsznak”.
Bírálatként megjegyezte, a költségvetés nem biztosít forrásokat arra, hogy az önkormányzatok bérlakásokat építsenek. Kérte, hogy mindenki számára tegyék elérhetővé az energetikai korszerűsítéseket.
A Budapestről beszélő politikus azt kérte, hogy a szolidaritási adó mértékét legalább a 2019-es szintre csökkentsék.
A képviselő amellett is kardoskodott, hogy vizsgálják felül a MÁV hálózatát.
Fidesz: ez az új gazdaságpolitika költségvetése
Törő Gábor (Fidesz) azt mondta: a 2025-ös büdzsé az új gazdaságpolitika költségvetése. A háború, az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók és az ebből eredő energiaválság legyengítették Európa és Magyarország gazdaságát.
Kiemelte: 2025-ös évben belátható közelségbe került a háború lezárása, a béke megteremtése, amely Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz.
Mindez lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítson a kormány gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra – fogalmazott.
Tilki Attila (Fidesz) arról beszélt: az új világpolitikai helyzetre adott válasz a kormány által meghirdetett új gazdaságpolitika, amelynek kulcseleme a gazdasági semlegesség stratégiája. Ez nem előzmény nélküli – mondta, méltatva a keleti nyitás politikáját, amelyeknek folytatásaként tekint az új gazdaságpolitikára.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta a beruházásösztönzés és az exportfejlesztés jelentőségét a gazdaság megerősítésében és a foglalkoztatás megőrzésében.
Simon Miklós (Fidesz) közölte: a büdzsének tartalmaznia kell olyan forrásokat amelyek az ország védelmét szolgálják. A jövő évi költségvetésben az új gazdaságpolitika alapjainak megteremtésén túl elsőrendű prioritás az ország biztonságának megőrzése.
Ezt a célt szolgálja a honvédelmi kiadások 2 százalékos GDP-arányos szintjének megtartása. Így az ország védelmére fordított források meghaladják az 1750 milliárd forintot – mondta.
Molnár Ágnes (Fidesz) kiemelte: a 2025-ös költségvetésben 3717 milliárd forint szerepel egészségügyi célokra, ez 330 milliárd forinttal több, mint az idei előirányzat és 2500 milliárd forinttal több, mint ami 2010-ben rendelkezésre állt.
Az emelt dolgozói bérek, az alap járó- és fekvőbetegellátás többlettámogatása, a sürgősségi ellátás többlete, a népegészségügyi célú vastagbélszűrés országos bevezetése, a védőoltási rendszer és az ideinél 35 milliárd forinttal nagyobb gyógyszerkassza fedezete mind biztosított a költségvetésben.
Tapolczai Gergely (Fidesz) fontos előrelépésnek nevezte, hogy jelentősen növekedett a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékkal élő emberek foglalkoztatása, amire 2025-ben több mint 69,5 milliárd forintot szán a kormány.
A gondoskodáspolitikai ágazat legfontosabb célja a gyermekvédelmi rendszer megerősítése, az állami fenntartású gyermekvédelmi intézmények infrastrukturális fejlesztésére több mint 415 millió forint többletforrást biztosít a 2025. évi költségvetés.
Az ágazat előirányzatából valósul meg 1,1 milliárd forintos támogatással a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek lakáshoz jutásának támogatása, tartós lakhatásának segítése – tette hozzá.
Vécsey László (Fidesz) arról beszélt: Magyarország a XX. századnak sok tekintetben vesztese volt, és a XXI. század első évtizedeire a „csőd szélén táncoló” országgá vált. A Fidesz-KDNP 2010-es győzelme tette lehetővé a teljes paradigmaváltást, amelynek címszavai a munka alapú társadalom, a családtámogatás vagy a rezsicsökkentés. Ezek lehetővé tették, hogy a munkából élő, gyermeket nevelő családok évről évre legalább egyet előre tudnak lépni.
Azt is mondta: a költségvetési törvény célja, hogy a jövő évben is minél több beruházás valósuljon meg állami forrásból. 2025-ben több mint 300 új beruházás indul, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint lesz.
Dunai Mónika (Fidesz) kijelentette, hogy a 2025-ös költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése lesz. Hangsúlyozta, hogy jövőre belátható közelségbe kerül a háború lezárása, a béke pedig Európa és Magyarország gazdaságára is pozitív hatással lesz.
A 2013 óta fenntartott rezsivédelemnek köszönhetően a kormány továbbra is védelmet biztosít a világpiaci energiaárak emelkedésével szemben – mondta. A családok támogatását szolgálja a családi adórendszer is – mutatott rá.
A Fidesz-KDNP 2010-es kormányra kerülésekor családbarát fordulatot hirdetett meg és jelenleg több mint harminc féle családtámogatás érhető el – emlékeztetett Dunai Mónika.
Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) azt mondta, hogy a világgazdaság a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború következtében megváltozott, ezért új megoldásokra, új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország továbbra is sikeres legyen. Ilyen eszköz a gazdasági semlegesség – jelentette ki.
A kormány a gazdaság lendületbe hozásának érdekében új gazdasági akciótervet fogadott el, amelynek három pillére van – hívta fel a figyelmet.
Az új gazdaságpolitika fontos eleme a növekedésen alapuló bérmegállapodás – hangsúlyozta.
A mezőgazdaságról beszélő Pócs János (Fidesz) hangsúlyozta, hogy izgalmas és kihívásokkal teli időszak áll mögöttünk, de a magyar agrárium ebben az évben is állta a sarat. A kormány megvédte az országot az Ukrajnából származó, a magyar piacokat dömpingszerűen elárasztó mezőgazdasági termékekkel szemben – tette hozzá.
A Brüsszel elhibázott agrárpolitikai intézkedéseiről beszélő felszólaló kijelentette, hogy ezek az intézkedések a termelést ellehetetlenítő módon, aránytalanul nagy bürokratikus terhet róttak a gazdákra. „Brüsszel, Ursula von der Leyennel az élen a közvetlen támogatások elvételére készül, amit nem fogunk engedni, a magyar, hazaáruló ellenzék csapata, ha belegebed, akkor sem” – fogalmazott.
A jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat megnyugtató számokat tartalmaz mindenki számára, az új gazdaságpolitikai akcióterv minden ember érdekét szolgálja – emelte ki.
A vidékfejlesztés kiemelkedő jelentőségű, mivel hozzájárul a vidék térségének gazdasági, társadalmi, környezeti fenntarthatóságához – mutatott rá.
A felszólaló kitűnő megoldásnak nevezte a januártól induló Versenyképes járások programot.
Varju László (DK) kijelentette: a 2025-ös költségvetésben az európai uniós átlaghoz képest is jelentősen magasabb a központosított összeg, amely 2010 óta 67-ről 79 százalékra emelkedett. Ennek legnagyobb vesztesei az önkormányzatok, amelyek hatásköre lefeleződött – tette hozzá.
A költségvetés számításaiból ugyan a gazdasági növekedést változatlanul erőltetik, a szociális ellátások, az egészségügy, az oktatás leépítése kárára történik mindez, és a nyugdíjrendszer színvonala tovább csökken – foglalta össze.
Gelencsér Ferenc (Momentum) kifogásolta, hogy a költségvetés vitájában arról szól a párbeszéd, hogy kinek milyen értékek fontosak és milyen fejlesztéseket eszközölnének az ország fejlődése érdekében. Ám szerinte a megőrzés legalább ilyen fontos.
Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza elképesztően szemetes – mondta, reményeit fejezve ki, hogy nemzeti konszenzus van a környezet védelmében is. Ezért költségvetési módosítást nyújtott be annak érdekében, hogy „a magyar természet kicsit fel tudjon lélegezni„.
Simon Miklós (Fidesz) Nyírbátor térségének rendvédelmi beruházásairól szólva azt mondta: az elmúlt évtized a Nyírségben a fejlesztésekről szólt.
Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára zárszavában úgy összegzett: a kormány álláspontja szerint az új gazdaságpolitika költségvetése megvédi a 2010 óta elért eredményeket.
A büdzsé továbbra is garantálja az ország fizikai biztonságát és új lehetőségeket biztosít a gazdaság számára.
A 2025-ös költségvetés hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható növekedési pályára, egyúttal megalapozza a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárlóerejének növelését.
A büdzsé továbbra is kiemelten kezeli Magyarország biztonságát a honvédelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékának megtartásával, valamint minden szükséges forrást biztosít a rezsiköltségek alacsonyan tartásához.
A kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretét betartva jövőre is megvédi a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését, amelyhez a költségvetés tartalmazza a szükséges fedezetet.
Végül a kormány a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelmén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzte ki célul.
Az új gazdaságpolitika elemeit sorolva Banai Péter Benő kiemelte a bérmegállapodást, amely alapján három év alatt 36 százalékkal emelkedhet a minimálbér, valamint emelkedik a garantált bérminimum is.
Azért, hogy ennek a munkáltatói oldalon is meglegyen a fedezete, a magyar kis- és közepes vállalkozások támogatására elindítja a kormány a Demján Sándor programot.
A kabinet segíti továbbá a fiatalok lakáshoz juttatását.
A következő évben több mint 300 új beruházást indít el a kormány egyebek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-re eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint.
Hozzátette: a magyar gazdaság bővülése a legtöbb nemzetközi előrejelzés szerint 2025-ben várhatóan felgyorsul. Erre alapozva a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és mérséklődő, 3,2 százalékos inflációval számol, valamint a GDP-arányos államadósság 2025 végére 72,6 százalékra mérséklődhet.
(MTI)
